Megemlékezés az augusztus 2-án elhunyt Johannes Willebrands bíborosról
Szeptember 4-én töltötte volna be 97. életévét a holland bíboros, a Keresztény Egységtörekvés
Pápai Tanácsának nyugalmazott elnöke. A hollandiai Haarlem egyházmegyében született
1909-ben. Filozófiai és teológiai tanulmányai után 1934-ben szentelték pappá. Ezután
Rómába került és 3 évig filozófiai tanulmányokat végzett az Angelicum Pápai Egyetemen,
ahol az amerikai John Henry Newman bíboros filozófiájáról írta doktori értekezését.
1937-ben visszatért Hollandiába. Amsterdamban káplánként szolgált 3 évig, majd 1940-ben
a warmondi nagyszeminárium filozófia tanára lett. 1945-ben az intézet rektorává nevezték
ki. Nagy érdeklődést mutatott a keresztények egysége ügye iránt, mint a Willibrord
Társaság elnöke, amely szervezet az ökumenizmus előmozdításán fáradozik Hollandiában.
1958-tól a holland püspöki karon belül az ökumenikus tevékenység megbízottjaként működött,
két évvel később pedig XXIII. János pápa kinevezte az akkor létrehozott Keresztény
Egység Titkárság titkárává, amely a II. Vatikáni Zsinat idején Augustin Bea bíboros
vezetésével előkészítette az ökumenizmusra, a vallásszabadságra és a nem-keresztény
vallásokkal való kapcsolatokra vonatkozó dokumentumokat. 1964-ben szentelték püspökké
és még ugyanabban az évben nagyszámú kezdeményezést indított el a katolikus egyház
és a keresztény egyházak közötti párbeszéd intenzívebbé tétele érdekében, közreműködött
a katolikus és az anglikán egyház, valamint a Lutheránus Világszövetség és az Egyházak
Világtanácsa vegyes munkacsoportjában. Az ortodox egyház képviselőivel is nagyon gyakoriak
lettek a találkozásai. Számos publikációja jelent meg. 1969-ben VI. Pál pápa a Keresztény
Egység Titkárság elnökévé nevezte ki és bíborossá kreálta. 1975-ben Alfrink bíboros
lemondása után Utrecht érseke és Hollandia prímása lett, miközben folytatta tevékenységét
a Keresztény Egység Titkárság élén. 1983-ban lemondott az utrechti egyházmegye vezetéséről.
A holland püspöki kar elnöke és tábori helynök is volt. 1985-ben a II. rendkívüli
püspöki szinódus megbízott elnöke volt. 1989-ben vált meg a Keresztény Egységtörekvés
Pápai Tanácsának elnöki tisztétől. A bíborosi kollégium kamerlengó bíborosa is volt.