Joachim Navarro-Valls Les Combes-ba érkezett XVI. Benedek pápa meghívására

Július 13-án délután megérkezett a val d’aostai Les Combes-ba Joachin Navarro-Valls, a Szentszék korábbi szóvivője, akit a Pápa hívott meg, hogy töltse vele nyaralását.

Az ANSA olasz hírügynökség interjút készített Navarro-Valls volt szentszéki szóvivővel, aki a napokban fejezte be 22 évig tartó szolgálatát.
A volt szentszéki szóvivő három hónappal ezelőtt, II. János Pál halálának első évfordulóján adott interjújában sorolta fel azokat a tulajdonságokat, amelyek a lengyel pápa péteri szolgálatát jellemezték. Karol Wojtyła pápa fáradhatatlan védelmezője volt az emberi jogoknak, bátran hirdette az élet elsőbbségét, vállalva annak a kockázatát is, hogy a ma uralkodó materialista felfogással ellentétes elvei nem aratnak sikert, továbbá kitartóan fáradozott a békéért, a kultúrák közötti párbeszédért.
Szavai nem mindig találtak meghallgatásra, például nem tudta megakadályozni az iraki háborút, nem sikerült elérnie, hogy a kereszténységet megemlítsék az Európai Unió alkotmánytervezetében, vagy az élet védelmében tett felhívásai ellenére is számos országban megszavazták az élet kioltására vonatkozó törvényeket. Ennek ellenére megnyilvánulásai elgondolkodtatták az embereket a lét etikai dimenzióját illetően. II. János Pál arról győzte meg kortársait, hogy az emberi problémákat nem politikai, hanem etikai szempontok szerint kell megoldani.
Pápasága kezdetétől fogva, amikor Libanonban dúlt a háború, Karol Wojtyła megsejtette a keresztények és muzulmánok közötti civilizációs összecsapás veszélyét, és erőteljes hangon hirdette a párbeszéd fontosságát: „Meg volt benne az érzékenység más egyistenhívő vallások követői iránt. Azt javasolta a harmadik Assisi találkozó résztvevőinek, hogy írjanak alá nyilvánosan egy vallási alapelvet, vagyis azt, hogy Isten nevében nem lehet megsérteni az emberi életet. Felhívását minden jelenlévő vallási vezető elfogadta, - nagytöbbségükben muzulmánok voltak – tette hozzá Navarro-Valls, majd így folytatta interjúját:
II. János Pál az iszlám vallásúakkal folytatott párbeszédében is mindig az igazságot kereste, amely jelen van minden őszinte vallásosságban. Megmutatta, hogy nem lehet egyidejűleg hinni egy irgalmas Istenben, és ugyanakkor megtagadni az irgalmasságot embertársainktól. Nem meglepő, ha éppen az iszlám világból érkezik számos kérés, hogy minél előbb ismerjék el nyilvánosan életszentségét.
Az utolsó évek betegségei, szenvedései ellenére, Wojtyla pápa, tovább folytatta küldetését. Nem hivalkodott betegségével, gyengeségével, hanem egyszerűen csak tovább teljesítette szolgálatát, fizikai korlátai ellenére, amelyekről mindenki meggyőződhetett. Ezáltal rendkívüli tanúságot tett korunk emberei számára, amikor a fizikai hanyatlás szinte botránynak számít, csakúgy, mint a betegség, vagy a halál. Továbbra is megható dokumentum az Idősekhez írt levele, amelyet 1999-ben tett közzé. Az élet szerelmese volt, de nem rejtette el, hogy a betegség is része az emberi életnek. Azt tanította, hogy ha nem gondolkozunk el a halálról és a fájdalomról, akkor nem ismerhetjük meg a maga teljességében az emberi lét értelmét.
Ha néhány év múlva egy gyermek, aki nem ismerte II. János Pált, megkérdezné, miért volt olyan fontos személyiség, mit válaszolna rá? - hangzott az olasz újságíró kérdése a volt szentszéki szóvivőhöz:
„Azt mondanám – válaszolta Joaquín Navarro-Valls, hogy olyan Pápa volt, akik küldetése középpontjába az ember transzcendens természetének védelmét állította. A személyt, II. János Pál korában, nemcsak az erőszak és a háborúk támadták, hanem olyan feltételezések is, amelyek az embert pusztán anyagi részecskeként kezelték, lélek és jövő nélkül. II. János Pál pápa, az egész világot bejárta, és mindenütt sokat imádkozott, sikeres volt küldetése. Ezért halálakor, a nem keresztények közül is nagyon sokan megsiratták és imádkoztak érte, de most még többen imádkoznak hozzá, kérve közbenjárását.”