Valencia „a virágok földje”

A tengerparttól 4 km-re fekvő 800 ezer lakosú Valencia kereskedelmi központ. A várost a rómaiak alapították Kr. e. 138-ban. A történelem során különböző civilizációk része volt: a rómaiak, vizigótok és mórok uralma alatt élt. Ez utóbbiak fontos kulturális és pénzügyi központtá alakították. 1094-ben Spanyolország nagy középkori hőse El Cid foglalta vissza a várost, amely 1102-ben újra a mórok kezébe került. Véglegesen 1238-ben vették újra birtokba a keresztények. A XV. században létrehozták Valenciában az első kórházat a mentális betegek számára, amelyet az Elhagyottak Szűzanyja védelme alá helyeztek. Később a Szűzanya tiszteletéből fakadóan a város védőszentjévé vált. Valencia a XV.- XVI. században földközi-tengeri nagyhatalommá vált és ezt az időszakot nevezik a várostörténetében „Valenica aranykorának”. A XIX. században a város a republikánus és szocialista felkelések helyszíne. A polgárháború idején republikánus fővárossá vált.
A „virágok földjének” nevezett Valenciának 4 egyeteme van, számos történelmi nevezetessége mellett, a XVIII. századra visszamenő gyönyörű parkjairól is híres.

A valenciai főegyházmegye
A valenciai főegyházmegyét a Kr. u. IV.-VI. században alapították. Területén 2,8 millió fő él, melynek 96%-a katolikus. 652 plébánia, 62 templom és missziós állomás tartozik az a főegyházmegyéhez. 740 pap, 830 szerzetes, 3785 szerzetesnő teljesít szolgálatot, 63 papnövendéke, 586 oktatási és 179 jótékonysági intézménye van a főegyházmegyének. A legutolsó évben 23793 főt kereszteltek meg területén. Madrid után, a hívek számát tekintve, a második legnagyobb egyházmegye Spanyolországban.
A valenciai érsek Agustin Garcia-Gasco Vicente, 1931-ben született, 1956-ban szentelték pappá. 1985-ben nevezték ki püspökké, 1992 óta a város érseke.