Horvátország mindig is az európai civilizáció része volt, ezért joggal szeretné, hogy elismerjék az Európai Unió tagjaként - mondta a Pápa az ad limina-látogatást végző horvát püspököknek

"Hálát adok Istennek, valahányszor rátok gondolok, és mindig, minden imádságomban örömmel könyörgök mindnyájatokért, mivel az első naptól mindmáig részt vesztek (Krisztus) evangéliumának munkájában." (Fil 1, 3-5)
Szent Pálnak a filippiekhez írt leveléből vett szavaival köszöntötte XVI. Benedek pápa július 6-án, csütörtökön délben az ad limina-látogatást végző horvát püspököket, akik ily módon erősítik meg Péter utódához fűződő köteléküket. A Pápa külön üdvözölte a horvát püspökkari elnököt, Josip Bosanic bíborost, zágrábi érseket, aki előzőleg vázolta a Szentatyának az általa vezetett helyi egyház jelenlegi helyzetét.
XVI. Benedek pápa örömmel említette meg, hogy Horvátország joggal büszke 14 évszázados keresztény örökségére és népének hitére, ugyanakkor tisztában kell lennie azzal is, hogy Isten mellett dönteni nem lehet pusztán a múlt gyümölcseként, ahhoz személyes döntésre és elkötelezettségre van szükség. A Szentatya nagyra értékelte a horvát helyi egyház elkötelezett munkáját, amely reményre és optimizmusra ad okot: kiemelte a számos lelkipásztori tervet, elkötelezettségüket a szentségekre és a szentmisére való szilárd felkészítésre. Ehhez társul még a vallási képzés és a minőségi hitoktatás elősegítése az iskolákban és a plébánián egyaránt. Az ájtatossági hagyományokra, a gyakori és különösen a Mária-kegyhelyekre irányuló zarándoklatokra is nagy figyelmet fordítanak a horvát főpásztorok - állapította meg örömmel a Pápa, majd így folytatta beszédét:
Horvátország, amely mindig is az európai civilizáció része volt joggal szeretné, hogy elismerjék az Európai Unió tagjaként. Csatlakozásukkal a horvátok együtt kívánnak működni a földrész valamennyi lakójának javára azáltal, hogy párbeszédet folytatva más európai népekkel megosztják velük saját kultúrájukat, hagyományaikat. Ezen túl nagyon fontos az is, hogy részt vegyenek az emberre vonatkozó teljes igazság együttes keresésében, hiszen a közös európai házat erre kell építeni - hangsúlyozta a Pápa. Ebben pedig a következőkre kell támaszkodni: az élethez való jogra a fogantatástól a természetes halálig; az ember lelki alkotórészének elismerésére, amelyben elidegeníthetetlen méltósága gyökerezik; továbbá a személyek szabad vallásválasztására, amelyben megnyilvánul a transzcendensre való elfojthatatlan nyitottság. Ezekre az értékekre alapozva meg lehet találni a közös hangot azokkal is, akik nem tartoznak a katolikus egyházhoz, de elismerik a vallás szavát és fogékonyak a természeti törvény által diktált szabályokra. Ennek az útnak a követésére arra buzdította a Szentatya a horvát püspököket, papjaikkal és híveikkel együtt.
XVI. Benedek pápa biztosította a főpásztorokat a Szentszék támogatásáról, emlékeztetve rá, hogy Horvátország és a Vatikán kapcsolatai a múltban is jók voltak, és tovább erősödtek, amint ezt a nemrég elfogadott kétoldalú egyezmények is mutatják.
A Szentatya ezután az elvilágiasodás és a relativizmus veszélyeire hívta föl az ad limina látogatást végző horvát püspökök figyelmét. Ahhoz, hogy a hívek el tudják kerülni korunk kulturális irányzatainak buktatóit, az evangéliumi értékek szakadatlan hirdetésére van szükség, s ebben olyan példákra támaszkodhatnak, mint boldog Alojzije Stepinac püspök, a kommunizmus vértanúja. Nehézséget okoznak a közelmúltban történt délszláv háború máig kiható következményei, amelyek nemcsak gazdasági szinten jelentkeznek, hanem a lelkekben is nyomot hagytak. "Legyetek mindig a kiengesztelődés hirdetői és a béke munkásai hazátokban - buzdított a Pápa a keresztény kiengesztelődés útjának követésére, hiszen "a megbocsátás elsősorban azt szabadítja föl, akinek van bátorsága megadni azt."
XVI. Benedek pápa végül imáiról biztosította a horvát helyi egyházat és a Szűzanya közbenjárásáért fohászkodva apostoli áldását adta az egész horvát népre.