A kereszténység az európai földrész számára a népek és kultúrák közötti egység alapvető tényezője volt – hangoztatta Paul Poupard bíboros a vallási vezetők moszkvai csúcstalálkozóján

A Kultúra Pápai Tanácsa és a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának elnöke hét pontban foglalta össze mondanivalóját. Miután köszönetét fejezte ki II. Alekszij pátriárkának a fontos kezdeményezésért, megállapította: a világ nagy vallásainak képviselői a politikai vezetők és a világ állampolgárai számára ismételten leszögezik, hogy a vallások pótolhatatlan szerepet töltenek be az igazságosabb társadalmak építésében. A globalizáció növekvő jelensége világszerte új kihívások elé állítja korunk embereit, de az alapvető célkitűzés továbbra is az, hogy emberhez méltó társadalmat építsünk. Az egyetemes emberi értékek között az első az ember méltóságának tiszteletben tartása, mivel minden ember Isten teremtménye. A vallásszabadságot egyetlen hatóság sem tagadhatja meg, éppen ellenkezőleg, mindenütt és mindig tiszteletben kell tartani és elő kell segíteni békés gyakorlását. A vallási vezetőket rendkívül aggasztják azok a politikai rendszerek, amelyek kizárólag a gazdasági hatalomra összpontosítanak az igazságosság és a szolidaritás kárára. Az értékek válsága a világ lakosságának számos rétegét érinti, különösen a fiatalokat. Világszerte olyan életformákat állítanak példaképül, amelyeket megfosztottak az emberi értékektől, ez pedig az egyes társadalmakban elősegíti az önazonosság elveszítését. Az anyagi javak egyenlőtlen elosztása miatt nő az igazságtalanság érzése, amely különféle erőszakos cselekedetekben fejeződhet ki – mondta Poupard bíboros, majd idézte Isten szolgája, II. János Pál pápa szavait: „A gyűlölet, a fanatizmus és a terrorizmus meggyalázza Isten nevét és eltorzítja az ember valódi arculatát”.
A bíboros ezután azokra a tudományos és technológiai felfedezésekre utalt, amelyeket nem emberhez méltó módon használnak fel. Olyan kihívásokról van szó, amelyekre sürgősen válaszolni kell. Számos országban tapasztalható a demográfiai öngyilkosság jelensége, mivel nem veszik figyelembe az élet szent jellegét. A törvényhozásban olyan intézkedéseket fogadnak el, amelyek súlyos egyenlőtlenségeket okozva, felbomlasztják a családot, a társadalom alapsejtjét.
A kereszténység az európai földrész számára a népek és kultúrák közötti egység alapvető tényezője volt – hangoztatta Paul Poupard bíboros a moszkvai vallási csúcstalálkozón. Kétezer éve továbbra is előmozdítja az emberről, jogairól és kötelességeiről szóló teljes világnézetet. A katolikus egyház határozottan elkötelezte magát a kultúrákkal és vallásokkal való párbeszédben, tudatában van annak, hogy a vallások pótolhatatlan szerepet töltenek be a társadalmak humanizálásában. A vallások évezredek óta jelentős mértékben hozzájárulnak az emberiség fejlődéséhez, kulturális örökségének megóvásához – mondta még a bíboros, majd hozzátette: „A Szentszék tiszteletben kívánja tartani az államok helyesen értelmezett laicitásának modern igényét, de leszögezi a vallások készségét és képességét arra, hogy hozzájáruljanak az emberi közösség építéséhez, mindenekelőtt a társadalmi egység megteremtésében, abban, hogy értelmet adjanak az életnek és a történelemnek.”