Június 24-én ünnepli az egyház a Messiás előfutára, Keresztelő Szent János
liturgikus emléknapját. Jankovics Marcell kultúrtörténész szerint a június 24-i Szent
Iván-nap, Keresztelő Szent Jánosnak és az ősi fényszimbolikának közös ünnepe. A nyári
napfordulótól mindössze három nap választja el. Szent János és a napfordulat együttes
ünneplése az V. századtól általános. Egy forrás szerint a magyarok a XI. században
már gyújtottak tüzet Iván előestéjén. E szokás régi hagyományát a szlávos névváltozat
bizonyítja. (A keresztény liturgia szókincse a magyar nyelvben nagyrészt a görög-szláv
jövevényszavakból áll, mivel a térítő papok többsége először ezeken a nyelveken szólt
a magyarokhoz) A katolikus egyház Szűz Márián kívül csak Keresztelő Szent János esetében
tartja liturgikus emléknapként a szent feltételezett evilági születésnapját. A napfordulati
János-nap kiválasztásakor az egyházdoktorok a Szentírásra támaszkodtak. Az evangéliumok
szerint Keresztelő Szent János éppen félévvel volt idősebb Jézusnál, születésnapja
ezért került június 24-ére. Az ünnephez kapcsolódó aktuális hír, hogy ezen a napon
veszi birtokba Rómában a Firenzeiek Keresztelő Szent Jánosról nevezett címtemplomát
Carlo Caffarra bíboros, bolognai metropolita érsek.