A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete nyomozást indít az 1981. május 13-án II. János Pál pápa ellen elkövetett merénylet ügyében, különös tekintettel a kelet-európai titkosszolgálatok szerepére

A hírt hivatalosan jelentette be Andrzej Arseniuk, az Intézet szóvivője, hozzátéve, hogy az olasz igazságügyi minisztériumot együttműködésre kérték fel. Szeretnének ugyanis bepillantást nyerni a merénylettel kapcsolatban Olaszországban lefolytatott perek aktáiba. A Mitrohin nevét viselő olasz parlamenti bizottság zárójelentése szerint a merénylet megbízója a szovjet katonai titkosszolgálat, a GRU volt, és a kivitelezésben részt vettek a Varsói Szerződés egyéb apparátusai, mint például a Stasi, a volt NDK nagyhatalmú titkosszolgálata. Paolo Guzzanti szenátor, a már feloszlott Mitrohin bizottság elnöke készen áll arra, hogy továbbítsa a lengyel intézetnek a merénylettel kapcsolatos teljes dokumentációt, az egyes tanúk kihallgatásáról írt jegyzőkönyveket. Guzzanti szenátor kifejtette: mindig is meg volt győződve arról, hogy az általa vezetett bizottság végkövetkeztetése nem marad visszhang nélkül. A lengyelek továbbá felmondták az Oroszországgal kötött diplomáciai egyezményt és megnyitották levéltáraikat, megerősítve azt az állítást, hogy a Varsói Szerződés katonai erői Nyugat-Európa lerohanására készültek. Ferdinando Imposimato olasz bíró, aki a II. János Pál pápa elleni merénylet perét vezette, két alkalommal is járt Lengyelországban, hogy beszéljen a helyi hatóságokkal, akik történelmi tanúságtételét kérték a szóban forgó kérdésben. Az olasz bíró elmondta, hogy átadta a lengyel intézetnek azokat az aktákat is, amelyek a Stasi és Bulgária közötti kapcsolatokat tárják fel. Ma már minden kétséget kizárólag nyilvánvaló, hogy a volt Kelet-Németország és Bulgária titkosszolgálatai szerepet játszottak a lengyel Pápa elleni merénylet megszervezésében.