XVI. Benedek pápa a szerda délelőtti általános kihallgatáson mondott homíliájában
újra végigjárta lengyelországi apostoli látogatásának főbb állomásait
Szerdán délelott az általános kihallgatás során XVI. Benedek pápa – követve a II.
János Pál pápa által bevezetett hagyományt – a Szent Péter téren összegyult 35 ezer
hívovel együtt gondolatban ismét végigjárta lengyelországi apostoli látogatásának
fobb állomásait. Köszönetét fejezte ki a lengyel püspöki karnak, a Köztársasági elnöknek
és a hatóságoknak, illetve mindenkinek, aki hozzájárult útja sikeréhez. Ugyancsak
háláját fejezte ki a katolikusoknak és az egész lengyel népnek, akik nagy szeretettel
vették körül ott tartózkodása során. Miután megérkezett Varsó repüloterére, elsoként
a fontos világváros székesegyházát kereste fel, ahol a papokkal találkozott éppen
azon a napon, amelyen Józef Glemp bíboros, a foegyházmegye érseke, lengyel prímás,
pappá szentelésének 50. évfordulóját ünnepelte - mondta a Pápa, majd így folytatta:
„Zarándokutam a papság jegyében kezdodött, majd az ökumenikus törekvés tanúságtételével
folytatódott a Szentháromságról nevezett evangélikus templomban. Ismét hangsúlyoztam
azt az eltökélt szándékomat, hogy szolgálatom egyik elsodleges feladatának tekintem
a keresztények teljes és látható egységének újjáépítését. Ezt követte a Pilsudski
téren bemutatott ünnepélyes szentmise. Ez a hely jelképes értéku, mivel olyan történelmi
eseményeknek volt színtere, mint a II. János Pál pápa által bemutatott szentmisék,
vagy Stefan Wyszynski bíboros prímás temetési szertartása, valamint azok az engesztelo
szertartások, amelyekre az Elodöm halálát követo napokban került sor sok-sokezer hívo
részvételével. Programomból nem hiányozhatott azoknak a szentélyeknek a felkeresése,
amelyek oly nagyon megjelölték Karol Wojtyla pap és püspök életét, mégpedig Czestochowa,
a Zebrzidowska Kálvária valamint az Isteni Irgalmasság kegyhelye. Soha sem fogom elfelejteni
a Jasna Górai Mária szentélyben tett látogatásomat. A Fényes Hegyen, amely a lengyel
nemzet szíve, mint egy gondolatbeli Cenákulumban, számos hívo, különösen szerzetesek
és szerzetesnok, szeminaristák, valamint az egyházi mozgalmak képviseloi, összegyultek
Péter Utóda körül, hogy Máriát hallgassák. Kiindulva abból a csodálatos máriás elmélkedésbol,
amelyet II. János Pál pápa adott az egyháznak Redemptoris Mater k. enciklikájában,
a hitet úgy kívántam bemutatni, mint a lélek alapveto, az egész embert magával ragadó
valóságát: vagyis olyan magatartást, amely áthatja a személy gondolatait, érzelmeit,
szándékait, kapcsolatait, testiségét, tevékenységét, mindennapi munkáját. A Krakkó
közelében lévo Kalwaria szentélyben arra kértem a Szuzanyát, hogy legyen az egyházi
közösség hitének támasza a nehézségek és megpróbáltatások idején”– emlékezett vissza
lengyelországi útjára a Szentatya, majd így folytatta: „Az Isteni Irgalmasság szentélyében
azt hangsúlyoztam, hogy csak az Isteni Irgalmasság világíthatja meg az ember misztériumát.
A szentélytol nem messze lévo kolostorban, Fausztina Kowalska novér, a Feltámadt Krisztus
fénylo sebeit szemlélve kapta meg az emberiség számára a bizalom üzenetét, amelynek
II. János Pál pápa vált tolmácsolójává. Más jelképes szentélyeket is felkerestem:
Wadowicében, amely azért vált híres hellyé, mert ott született Karol Wojtyla és ott
részesült a keresztség szentségében. A szentélyt felkeresve köszönetet mondtam személye
ajándékáért, azért, hogy fáradhatatlanul szolgálta az Evangéliumot. Ebben a városban,
ahol elso képzésében részesült, megtalálhatók azok a gyökerek, amelyekkel táplálkozott
szilárd hit, mély érzésu és nyílt embersége, a szépség és az igazság iránti szeretete,
a Szuzanya tisztelete, az egyház iránti szeretete és foleg hivatása az életszentségre.
Egy másik hely, amely különösen kedves volt II. János Pál pápa számára a krakkói
Wawel székesegyháza, a lengyel nemzet jelképe, amelynek kriptájában Karol Wojtyla
bemutatta az elso szentmiséjét. Ugyancsak szép élményt jelentett a fiatalokkal
való találkozás, amelyre Krakkóban került sor, a Blonie parkban. Számukra jelképesen
átadtam az „irgalmasság lángját”, hogy legyenek az isteni szeretet hírnökei a világban.
Velük együtt elmélkedtem a sziklára épült ház evangéliumi példabeszédérol. Urunk Mennybemenetele
ünnepén, vasárnap, látogatásom záró szentmiséjén szintén Isten szaváról elmélkedtem.
Ugyanabban a parkban került sor a liturgiára, mint az elozo esti fiatalokkal való
találkozóra, és ez alkalommal is rendkívül nagy számban voltak jelen a hívek. Felhasználtam
az alkalmat, hogy a lengyel nép körében megismételjem a Krisztus által teremtett és
megváltott emberre vonatkozó csodálatos keresztény igazságot. Azt az igazságot, amelyet
II. János Pál pápa olyan erovel hirdetett, mindenkit arra buzdítva, hogy legyen eros
a hitben, reményben és szeretetben. „Maradjatok állhatatosak a hitben!” Ezt hagytam
örökségül a szeretett Lengyelország gyermekeinek, arra buzdítva oket, hogy tartsanak
ki a Krisztushoz és egyházához való huségben, hogy ne hiányozzon evangéliumi tanúságtételük
Európának és a világnak. Minden kereszténynek el kell köteleznie magát erre a tanúságtételre,
hogy a harmadik évezredben ne kerülhessen sor olyan szörnyu tragédiákra, mint amelyeket
az Auschwitz-Birkenaui haláltáborban felidéztünk. Pontosan ezen az egész világon
sajnos olyan jól ismert helyen kívántam megállni, mielott visszatértem volna Rómába.
Az Auschwitz-Birkenaui táborban, mint annyi más hasonló táborban, Hitler több mint
6 millió zsidót végeztetett ki. Ezen a helyen mintegy 150 ezer lengyel, valamint több
tízezer más nemzetiségu férfi és no veszítette életét. Auschwitz rettenetére nincs
más válasz, mint Krisztus keresztje: A Szeretet, amely leszállt a gonosz legmélyebb
szakadékába, hogy üdvözítse az embert, gyökereinél kezdve, ott, ahol szabadsága fellázad
Isten ellen. A mai emberiség ne feledkezzen el Auschwitzról, és a többi haláltáborról,
amelyekben a náci rezsim megkísérelte kiiktatni Istent, hogy saját magát tegye helyébe.
Ne engedjen a fajgyulölet kísértésének, amely az antiszemitizmus legrosszabb formáinak
gyökerénél található. Az emberek újra ismerjék el, hogy Isten mindenki Atyja és mindnyájunkat
hív Krisztusban, hogy közösen építsük az igazságosság, az igazság és a béke világát.
Ezt kérjük az Úrtól, Szuzanya közbenjárására ma is, amikor lezárjuk a Máriának szentelt
május hónapot, és arról elmélkedünk, hogy szeretettel telve látogatást tett unokatestvérénél,
Erzsébetnél – fejezte be a szerda délelotti általános kihallgatáson mondott beszédét
XVI. Benedek pápa.