Zebrzydowska kálvária

A Jézus szenvedésének és a Fájdalmas Szűzanyának szentelt Zebrzydowska kálvária szentély Krisztus keresztútjának jeruzsálemi helyszíneiről és a kálvária felállítójának, Nicola Zebrzydowski-ról kapja a nevét, aki az 1600-as években kezdte meg építését. Ez az egyetlen Via Crucis (15 km hosszú), amely az Unesco világörökség része, mivel építészetileg teljesen beilleszkedik a helyi környezetbe.
A Mária-szentély szorosan összekapcsolódik a krakkói érsekség történetével és Karol Wojtyla fiatalkorának számos zarándokútjának színhelye volt. 1979-es első lengyelországi útja során II. János Pál pápa előbb ide látogatott el, majd ment az auschwitzi koncentrációs táborba, hogy boldog Maximilian Kolbe atya cellájában imádkozzon. II. János Pál pápa második látogatása a kálváriára 2002-ben történt a szentély felszentelésének 400. évfordulója alkalmából, amely a kezdetektől fogva a ferences rendi atyák kezelésében van. A szentélyhez tartozó kolostorban jelenleg kb.25 ferences atya él. II. János Pál pápa Ajándék és titok c. könyvében így ír a Zebrzydowska kálvária szentélyhez kapcsolódó élményeiről:
„Az ima és a szemlélődés útja […] már gyermekként, de papként és püspökként még inkább gyakran vezetett a Zebrzydowska kálvária „máriás ösvényeire”. A Kalwaria a krakkói főegyházmegye legnagyobb Mária-kegyhelye. Gyakran felkerestem és sétáltam magányosan „ösvényein”, és az Úr elé tártam imáimban az egyház különféle problémáit, különösen is abban a nehéz korszakban, amikor a kommunizmussal kellett megküzdeni. Visszapillantva megállapíthatom, hogy „minden összefügg”: ma, csakúgy mint tegnap, ugyanannak a misztériumnak a sugarai világítanak meg bennünket, ugyanolyan intenzitással.” ( II. János Pál: Ajándék és titok, Új Ember Kiadó 1997., 39. old.)