Az auschwitzi koncentrációs tábor

XVI. Benedek pápa lengyelországi apostoli látogatásának utolsó állomása az auschwitzi-birkenaui tábor, az emberiség történetének legismertebb vértanúsági helye, amely a Holokauszt – a népirtás és a terror –, illetve a kortárs európai kultúra és civilizáció hanyatlásának jelképévé vált. II. János Pál pápa első lengyel apostoli útja során látogatta meg a koncentrációs tábort és imádkozott Szent Maximilian Kolbe atya cellájában, ahol meghalt.
A náci csapatok 1939 szeptemberében megszállták Lengyelországot és 17 nappal később az orosz csapatok is beléptek az országba felosztva a 2. Lengyel Köztársaság területét. A III. Birodalomhoz csatolt részen a náci vezetés megváltoztatta a lengyel Oswiecim város nevét Auschwitzra és létrehozta a közelében a koncentrációs tábort, amely 1940-45 között működött. 3 részből állt: Auschwitz I. (használaton kívüli lengyel barakkok), a birkenaui tábor (Auschwitz II. néven ismert) és kb. 40 kapcsolódó táborok német üzemek és gyárak közelében. A nácik több mint egy millió európai zsidót, 150 ezer lengyelt – köztük az ország elitjét –, 23 ezer romát, 15 ezer orosz hadifoglyot, valamint más nemzetiségű állampolgárok ezreit végeztek ki ezen a helyen. Az auschwitzi vértanúk között említendő a lengyel Maximilian Kolbe atya és a zsidó származású karmelita apáca, Edith Stein.
Az ország felszabadulása után, a lengyel parlament 1947-ben elrendelte a koncentrációs tábor megőrzését, mint állami múzeum egy 191 hektáros területen. 1979 óta a Világörökség része. A múzeum évente 30 millió látogatót fogad.