A Czestochowa-i vagy más néven Jasna Góra-i szentély

A Czestochowa-i vagy Jasna Góra-i szentély Lengyelország leghíresebb Mária szentélye. A 14. század óta tisztelik ezen a helyen az Istenanya ikont, amelyet Fekete Madonnának is neveznek. 2006-ban ünneplik Lengyelország Szűz Máriának való felajánlásának 350. évfordulóját, amelyre a svédek támadása idején került sor 1656-ban illetve a lengyel nép 1956. augusztus 26-ai fogadalomtételének 50. évfordulóját. II. János Pál pápa ebben a szentélyben ajánlotta Szűz Mária oltalmába pápaságát.
A Szűz Mária ikon új öltözete, amely borostyánkőből és briliánsokból áll, Jasna Góra csodálatos megmenekülésének 350. évfordulójának alkalmából tett fogadalomnak köszönhetően újult meg és egyben a hála kifejezése is II. János Pál pápa életéért a Solidarnosc megszületésének 25. évfordulóján. Az ikon aranykoronáit II. János Pál pápa áldotta meg és ajánlotta fel 2005. április 1-jén, halála előtt egy nappal.
A szentély története
Czestochowa-ban – a később Jasna Góra elnevezésű dombtetőn – 1382-ben alapítottak kolostort a magyar pálosok. Ekkorra tehető a híres Madonna kép megjelenése is. Rövid időn belül Jasna Góra a leghíresebb Mária szentéllyé vált nemcsak Lengyelországban, de a környező országokban is. A zarándokok nagy száma szükségessé tette új épületek létrehozását a 15. és a 20 század eleje között, amelyből egy egységes építészeti együttes alakult ki az idők során. Itt a városban őrzik a lengyel hazafias és egyházi emlékeket. Abból a célból, hogy megőrizzék a szenthelyet a támadásoktól és a kifosztástól a lengyel királyok a XVII. században fallal vették körbe a szentélyt és erődítményt építettek.
Az erődítményhez kapcsolódó egyik leghíresebb hadtörténeti esemény a svédek elleni 1655-ös ellenállás. Amikor a lengyelek a győzelmet veszni látták, János Kázmér király fogadalmat tett és Szűz Máriát „Lengyelország királynőjének” hirdette ki 1656. április elsején. Az 1764-es országgyűlés alkotmányában ez olvasható: a nemzet e Legszentebb Királynő, a Czestochowa-i kép Szűz Mária tisztelője, a csodákért, amelyeket a védelmére szorulóknak adományoz.
A 19. század elején Lengyelország orosz uralom alá került és I. Sándor cár elrendelte a falak lebontását. 30 évvel később I. Miklós cár rendeletére a falakat újjáépítették és ebben a formában maradt fenn a mai napig. Lassanként Jasna Góra megszűnt katonai erődítményként működni, de a hit és a nemzeti lélek erőde maradt a „rabszolgaság” időszakában (1795-1918), a német megszállás és a szovjet uralom alatt. Jasna Góra-t tartják Lengyelország spirituális fővárosának. A szentélyt az elmúlt évben 4,5 millió zarándok látogatta meg.