Egy mesteri csalás - címmel mutatták be Rómában a Da Vinci-kód hamis állításait leleplező dokumentumfilmet

Három nappal a Dan Brown regényéből készült mozifilm olaszországi bemutatója előtt vetítették le május 16-án Rómában, a nemzetközi sajtóteremben Mario Biasetti dokumentumfilmjét, amelyben szakértők mondják el, hogyan építette föl hamisítások tömkelegére történetét a Da Vinci-kód szerzője. A jelenlévő újságírók kérdéseire válaszolt többek között Elizabeth Lev művészettörténész és Gerald O'Collins, a Pápai Gergely Egyetem jezsuita teológusa. O'Collins atya a Vatikáni Rádiónak összefoglalta a regény alapvető ferdítéseit:
- Brown azt állítja könyvében, hogy Konstantin császár nyomására 325-ben hirdették ki először Krisztus istenségét - ez egyszerűen nem igaz. Az Újszövetségben János evangelista így ír: "Én Uram, én Istenem!", mint ahogyan a páli levelek ismételten megerősítik, hogy a Krisztusba vetett hit az "isteni Úrba" vetett hit. Krisztus isteni mivolta nem egy IV. században kitalált doktrína, hanem a kereszténység kezdetére nyúlik vissza. Brown másik hazugsága, hogy szerinte Nagy Konstantin császár idejében nyolcvan különböző evangélium létezett, amelyekből Konstantin négyet kiválasztott és kötelezővé tett. A szerző nyilvánvalóan nem tudja, hogy már a II. században Szent Iréneus és más egyházatyák hivatalosan elfogadták a négy evangéliumot: kétszáz évvel Konstantin előtt! - magyarázta O'Collins jezsuita teológus.
A regény egyik alapmotívuma Krisztus és Mária Magdolna viszonyára épül, amelyet már előtte sokan felhasználtak hasonló regényekben. Ezek a szerzők Jézust kényelmetlen alaknak találják és megpróbálják pusztán emberi szintre redukálni Őt, mint házas embert, egy vallási mozgalom vezetőjét, aki azonban nem tudja kielégíti spirituális éhségünket.
- Vajon hogy lehet, hogy mégis ilyen óriási sikert aratott az olvasók körében a Da Vinci-kód, hogy elhiszik állításait?
- Óriási a tudatlanság a Szentírás történetével kapcsolatban: ez a mi hibánk - ismerte el O'Collins atya. Mi, tanítók nem tudtuk eléggé átadni az ismereteket az Egyház igazi történetéről és a kánoni evangéliumok kialakulásáról. Brown emberek millióinak hiszékenységét és tudatlanságát használja ki. Nem más, mint egy krimi: egy kis szex, egy kis vallás, összeesküvés.. olyan koktél, ami elég jól működik.
- Hogyan képes az egyház válaszolni erre a kihívásra, amit sok hívő tudatlansága okoz? Születhet-e ilyen értelemben valami jó abból a rosszból, amit egy hamisításokkal teli regény jelent?
- Igen! Pozitív eredménye lehet ennek a könyvnek, s majd a filmnek, hogy számos érdeklődő, kutatócsoport jön létre. Tavaly, amikor az USA-ban voltam, hogy beszéljek a Da Vinci-kódról, több, mint nyolcszázan hallgattak meg. Egy közönség jött létre a regény nyomán: Brown fölkeltette az érdeklődést, most viszont a felkészült katolikusoké a felelősség, a pap tanároké, hogy válaszoljunk az emberek spirituális éhségére. Legalább most, egy pillanatra hatalmas közönségünk van - fűzte hozzá a Pápai Gergely Egyetem jezsuita oktatója.