XVI. Benedek pápa beszéde az Elvándorlók és Útonlevők Pápai Tanácsa plenáris üléséhez

A Szentatya beszédében köszönetet mondott Renato Martino bíborosnak, a Tanács elnökének és köszöntötte a plenáris ülés résztvevőit, főként a Tanács nemrég kinevezett új tagjait. „Migráció és elvándorlás iszlám többségű országokból és országokba” - a három napos megbeszélés témáját a Pápa rendkívül időszerűnek nevezte. Szavai szerint a muzulmán országokkal kapcsolatos migráció különös figyelmet érdemel, mivel az iszlám identitás vallási és kulturális szempontból is sajátos jelleggel bír. A katolikus egyház egyre jobban tudatára ébred annak, hogy a vallásközi párbeszéd a mai világban az emberiség szolgálatában végzett tevékenységének szerves része – úgymond – „mindennapi kenyerévé” vált. Ez különösen érvényes azokra, akik a migránsok, a menekültek és az úton lévők között végzik munkájukat. Olyan időszakban élünk, amelyben a keresztényeknek vallási téren nyitottaknak kell lenniük a párbeszédre, ám nem mondanak le arról, hogy beszédpartnereiknek következetesen bemutassák saját keresztény identitásukat. Egyre inkább szükségessé válik a párbeszédben a kölcsönösség megvalósulása, amely rendkívül fontos alapelv az Erga migrantes caritas Christi k. instrukció megfogalmazása szerint. A keresztény közösség számára az elvándorlókkal és úton lévőkkel folytatott párbeszédben Krisztus az állandó vonatkozási pont, aki tanítványainak a szeretet új parancsolatát hagyta örökségül életük vezérelveként. A keresztény szeretet, természeténél fogva befogadó jellegű, ezért minden egyes hívő feladata, hogy kitárt karokkal és szívvel közeledjen minden személy felé, bármilyen országból is érkezzen. A közéleti hatóságok felelőssége azután, hogy meghatározzák azokat a törvényeket, amelyek lehetővé teszik az egészséges társadalmi együtt élést. A keresztények, tanúskodva arról a szeretetről, amelyet Jézus tanított, különösen a kicsinyek és a szegények iránt nyissák meg szívüket, hiszen bennük sajátos módon jelen van Krisztus. Ezáltal kinyilvánítják a keresztény önazonosság legjellemzőbb vonását: azt a szeretetet, amelyet Krisztus élt meg és amelyet szüntelenül átad az egyháznak az evangélium és a szentségek révén. Természetesen reméljük – folytatta beszédében XVI. Benedek pápa – hogy azok a keresztények is, akik iszlám többségű országok felé vándorolnak ki, vallási önazonosságukat tiszteletben tartó befogadásra találnak.
A Pápa megköszönte a Pápai Tanács munkatársainak mindazt, amit az elvándorlók és úton lévők között végzett szerves és hatékony lelkipásztori tevékenységért tesznek. Mindenki számára világos, hogy globalizált világunkban az új evangelizálás jelentős határvonaláról van szó. A Szentatya végül imáiról biztosította a plenáris ülés tagjait és Szűz Mária oltalmába ajánlotta őket.