A bécsi katolikus-ortodox találkozó zárónyilatkozata
Mint már arról beszámoltunk, május 3 és 5 között az osztrák főváros látta vendégül
azt a konferenciát, amelyet a Kultúra Pápai Tanácsa és a moszkvai Ortodox Pátriárkátus
közösen szervezett a következő címmel: „Visszaadni Európa lelkét. Az egyházak
küldetése és felelőssége”. Az összejövetel végén a résztvevők üzenettel fordultak
a G8-akhoz, vagyis a világ legfejlettebb 8 országához, amelyek júliusban Szent Pétervárott
gyűlnek össze. A felhívás egyben szól minden ortodox és katolikus hívőnek, minden
kereszténynek, más vallási hagyományok követőinek, továbbá az európai országok közéleti
vezetőinek. A bécsi találkozón részt vett katolikus és ortodox képviselők figyelemmel
kísérik az európai nemzetek sorsát, valamint a modern világban betöltött szerepüket.
Az ortodox és a katolikus hagyományok ugyanahhoz az európai civilizációhoz tartoznak,
befolyásuk különféle kultúrák kialakulásához vezetett az európai földrészen és a világ
más részein. A két egyház híveit nemcsak a vallási, történelmi és kulturális örökség
kapcsolja össze, hanem korunk köz- és magánéletére vonatkozó nézeteik is egyeznek.
Annak a meggyőződésüknek adnak hangot, hogy az európai civilizációnak szüksége van
az emberi szabadság és méltóság megvédésére és előmozdítására. Európának, ma sokkal
inkább, mint valaha, arra van szüksége, hogy előmozdítsa az erkölcsi nevelést, mivel
ennek hiánya szörnyű következményekkel járhat, mint például a különféle szélsőséges
nézetek terjedése, a születések csökkenése, a környezetszennyeződés, az erőszak az
emberi méltóság megalázása. Az állam kötelessége, hogy válaszoljon a társadalom erkölcsi
elvárásaira, és visszatükrözze erkölcsi hagyományait politikai életében és törvényhozásában. Az
erkölcsi felelősség, valamint a szabadság alapelve épüljön be az emberi élet minden
részébe: a politikába, a gazdasági életbe, az oktatás, a tudomány, a kultúra és a
tömegtájékoztatás területére egyaránt. A keresztény egyházak, csakúgy mint a többi
nagy vallási hagyomány, továbbra is az erkölcsi felelősségre nevelik az embereket.
Az alapvető erkölcsi normák közösek a vallások nagytöbbsége számára. Az emberek lelki
szomja továbbá pontosan arra indítja őket, hogy a választ a hitben keressék az életbevágóan
fontos kérdésekre. Mivel a vallási szervezetek a társadalom részét alkotják, ez azt
jelenti, hogy a plébániai és szerzetesi közösségek, egyházi iskolák és egyetemek,
kulturális és szociális központok, amelyek erkölcsi felelősségre oktatnak, részesüljenek
pozitív elismerésben az állam és a társadalom részéről. A hagyományos vallási szervezeteknek
joguk van arra, hogy együttműködjenek minden jóakaratú emberrel a kultúra és a tudomány,
az oktatás és a tömegtájékoztatás terén. A zene, a filmművészet, a színház, valamint
az alkotó munka új formái, amelyeket a keresztény üzenet hat át, foglalják el méltó
helyüket a kortárs életben, beleértve a tömegtájékoztatást is. A két európai vallási
hagyomány és más világi gondolkodásmódok erkölcsi alapelvei nélkül a földrész lakósai
nem lesznek képesek arra, hogy megfelelően válaszoljanak a modern világ kihívásaira.
Csak a szabadság és erkölcsi felelősség alapelveinek egybehangolása biztosíthatja
Európa jelenének és jövőjének közjavát. A katolikus és ortodox egyházak képviselői
készen állnak arra, hogy mindenkivel együttműködjenek, akik osztoznak ebben a meggyőződésükben.
Ugyanakkor készen állnak a párbeszédre azokkal, akik nem teljesen értenek velük egyet,
de nyitottak az eszmecserére. A keresztények, akik hirdetik a Krisztus feltámadásából
fakadó reményt, más hitek és meggyőződések követőivel együtt, hozzájárulhatnak ahhoz,
hogy etikailag megalapozott, igazságos és békés társadalomban élhessenek – zárják
közleményüket a bécsi katolikus-ortodox találkozó résztvevői.