XVI. Benedek pápa látogatása a Róma közelében található Isteni Szeretet Szűzanyja szentélyében

A Pápa helikoptere május elsején, hétfőn délután 5 órakor szállt fel a Vatikánból, a kegyhelyen negyed 6-kor Camillo Ruini bíboros, a Pápa római helynöke, Paolo Schiavon római segédpüspök, valamint Pasquale Silla prelátus, a szentély rektora fogadták. A rózsafüzér elimádkozása után XVI. Benedek pápa beszédet intézett a hívekhez, amit keddi adásunkban ismertetünk. Ezt követően a Szentatya magánlátogatást tett az új szentélyben, amelyet II. János Pál pápa szentelt fel a 2000-es nagy jubileum előestéjén. XVI. Benedek pápa nem sokkal este 7 óra előtt indult vissza a Vatikánba.

Pasquale Silla prelátus, a szentély rektora a Vatikáni Rádiónak adott nyilatkozatában ismertette II. János Pál és XVI. Benedek pápa a szentélyhez fűződő kapcsolatát és a szentély történetét, valamint a pápalátogatás előkészületeit.
Silla atya visszaemlékezésében felidézte az alkalmat, amikor röviddel II. János Pál pápa megválasztása után lehetősége nyílt üdvözölni őt. Amikor a Pápa megtudta, hogy az Isteni Szeretet Szűzanyja-szentély plébánosa, rögtön kijelentette, hogy szeretne ellátogatni a Mária-szentélybe. Amire hamarosan sor is került.
II. János Pál pápa háromszor kereste fel az Isteni Szeretet Szűzanyja-szentélyét: először 1979. május 1-jén, amikor a plébánia ifjúsági csoportjának kiszolgáltatta a bérmálás szentségét. A pápai látogatás nagy hatást tett a hívekre és II. János Pál és ekkor nevezte el a szentélyt Róma új Mária szentélyének, a Santa Maria Maggiore bazilika után. Másodszor 1987-ben tett látogatást II. János Pál pápa a szentélyben, hogy megnyissa a rendkívüli Mária évet, majd 1999. július 4-én, amikor az új templomot felszentelte.
XVI. Benedek pápát is szoros szálak fűzik a római Mária kegyhelyhez: bíborosként több ízben is tett itt magánlátogatást, legutoljára 2004. júniusában. Többször látták egyszerű zarándokként a hívek közé vegyülve a Szűzanya-kép előtt imádkozni vagy szentmisét bemutatni, majd a hívek kérdéseire készségesen válaszolni – mondta Silla prelátus. Előfordult, hogy a szentélyhez tartozó zarándokházban ebédelt, miután zarándokként lerótta tiszteletét a Szűzanya-kép előtt.
Most, amikor pápaként először kereste fel a szentélyt, találkozott a kegyhely lelkipásztori gondozását végző két szerzetes család tagjaival, amelyek a következők: az Isteni Szeretet Szűzanyja Leányainak Kongregációja, valamint az Isteni Szeretet Szűzanyja oblátusainak papi testülete.
XVI. Benedek pápa látogatásának híre nagy örömmel töltött el bennünket és hálát adtunk Istennek és a Szűzanyának, hogy fogadhatjuk a Szentatyát szentélyünkben – hangsúlyozta Pasquale Silla prelátus, a szentély rektora. Majd megkezdtük a kis templom felújítását, hogy méltóképpen várhassuk a Pápát, aki a Rózsafüzér elimádkozásával, a zarándoklatvégzés fontosságának kiemelésével felavatja az Istenanya iránti tisztelet új szakaszát, hangsúlyt adva a szentélyek jelentőségének az egyház életében és történetében.
A rómaiak százezrei zarándokolnak el – még éjszakánként is – minden évben a szentélyhez, amelyet lelki életük számára alapvető viszonyítási pontnak tartanak. Nagyon fontosnak tartom – emelte ki a szentély rektora – az éjszakai gyalogos zarándoklatokat, amelyeket a Húsvét utáni első szombattól kezdve október utolsó szombatjáig végzünk. A Circus Maximus-tól indulnak és vasárnap hajnal 5 órára érkeznek a zarándokok az Isteni Szeretet Szűzanyja-szentélyhez, ahol szentmisével zárul a zarándoklat. Megszakítás nélküli énekek, imádkozás és bűnbánat jellemzi az utat, amely során a zarándokok megerősödnek a hitben.
A szentély történetéhez fűződik egy 1740-ben végbement csoda. Egy, valószínűleg a Szent Péter-bazilika felé igyekvő zarándok eltévedt a Róma környéki mezőkön, ahol hirtelen kóbor kutyák támadták meg, amikor váratlanul megpillantotta egy közeli romos kastély tornyán a Szűzanya képét, kezében a kis Jézussal, felette pedig a Szentlélek jelképével, egy galambbal. A zarándok a Szűzanyát hívta segítségül, és fohásza nyomán a kóbor kutyák, mintha titokzatos parancsnak engedelmeskednének, felhagytak üldözésével. A csoda híre gyorsan elterjedt, aminek következtében zarándokok szüntelen áradata kereste fel a helyet éjjel-nappal. Az ősi szentélyt 1744-ben építették a csodás kegykép befogadására. Az 1750-es szentév során Rezzonico bíboros, a későbbi XIII. Kelemen pápa szentelte fel és főoltárát az Isteni Szeretetnek ajánlotta. 1944-ben a náci megszállás idején, a rómaiak ismételten Máriához fordultak segítségért, azért fohászkodva, hogy óvja meg a várost újabb támadásoktól az 1943-as bombázásokat követően, amelyek során elpusztult a Szent Lőrinc bazilika környéke. Válaszolva XII. Piusz pápa felhívására, a hívek június 4-én délután 6 órakor a római Szent Ignác templomban gyűltek össze, ahová elhozták a szentély csodás Mária kegyképét, és az előtt imádkoztak Róma felszabadításáért. Hármas fogadalmat tettek a Szűzanyának: megígérték, hogy felhagynak az erkölcstelen szokásokkal, hogy felújítják a szentélyt és azt, hogy karitatív művet valósítanak meg a szentélynek helyt adó vidéken.
Az engesztelő imával csaknem egyidejűleg a német hadsereg kivonult a városból, a szövetséges csapatok pedig megkezdték békés bevonulásukat: a Szűzanya meghallgatta a rómaiak fohászait. Több évtized telt el, mire 1996-ban megkezdték az új szentély építését. Az építészek, Costantino Ruggeri ferences atya és Luigi Leoni, a domboldalba vájt, egyfajta „barlang-templomot” terveztek, a hatalmas üvegablakokon az Ave Maria felirat olvasható, egy óriás nap, a szél és a tűz a Szentlelket jelképezik, a sötét- és világoskék csíkok pedig az eget és a tengert idézik. Az új templom, amelynek oltára carrarai fehér márványból készült, kétezer személy befogadására alkalmas.