Ortodox testvéreink április 23-án ünneplik a Húsvétot

Az ortodox egyházak saját naptárukat követve ebben az évben a katolikusok húsvétja után egy héttel később tartják az ünnepet. Az olaszországi ortodoxok metropolitája Gennadios a Vatikáni Rádiónak adott interjúban bemutatta az ortodox húsvét sajátosságait.
Az ortodoxia számára a Húsvét a legnagyobb ünnep: Krisztus feltámadása az ünnepek ünnepe, az ünnepélyesség tetőpontja. Az ortodoxok mélyen átélik a Húsvét csodálatos spiritualitását, dicsőítő szertartásokat végeznek, amelyek már Virágvasárnap megkezdődnek, majd következik a nagyhét a reggeli szertartásokkal és a vesperásokkal, amelyek tele vannak reménységgel, szeretetettel és jócselekedetekkel, hogy a hívek újból és újból felfedezhessék a feltámadás hatalmát. A nagyhét jellegzetes szertartásai az olajok megáldása nagyszerdán és a kínszenvedés evangéliumain keresztül megélt keresztúti ájtatosság.
Gennadios metropolita az interjúban érintette azt a kérdést is, hogy a keleti ikonográfia miként ábrázolja a húsvétot. Ennek az ábrázolásnak a sajátossága abban rejlik, hogy Jézus Krisztus kézen fogja Ádámot és Évát, hogy a halálból elvezesse őket az üdvösségre. Az ortodox hívek tehát Jézus Krisztusnak ebben az ábrázolásában ismerik fel elsősorban saját húsvétjukat.
Végül arra a kérdésre, hogy mit jelent a Húsvét a mai ember számára Gennadios ortodox metropolita ezt válaszolta: „A húsvétból hatalmas erő forrásozik. Húsvét a feltámadás, a szeretet, az egység, az üdvösség, a türelem és az alázat nagy ünnepe. Isten emberré válik, hogy üdvözítse az embert. Isten semmivé válik, hogy üdvözítse az emberiséget. Ez a legnagyobb dolog, amit Isten adott nekünk. Az Ő szeretete, áldozata, keresztje hozza el mindenki számára a megváltást.