Az emmauszi tanítványokra emlékeztek a Szentföldön Qubeibehben

A Jeruzsálemtől mintegy 12 kilométerre fekvő kis arab faluban, Qubeibehben, az egykori Emmauszban ebben az évben is megemlékeztek az emmauszi tanítványok történetéről és a kenyértörésről, amelyben a tanítványok felismerték az immár feltámadt Jézust. A történelem első eucharisztikus csodájára emlékezve az ünnepi szentmisét Pier Battista Pizzaballa atya, szentföldi ferences kusztódia vezetője mutatta be a Szent Üdvözítő plébánián, ahol az egyházközség híveihez csatlakoztak a jeruzsálemi római katolikus egyházmegye papjai, szerzetesei és nagyszámú külföldről érkezett zarándok. A liturgikus zenét Armando Pieruzzi ferences orgonista, valamint az egyházmegye templomi énekkara szolgáltatta. A szertartás során arra a szándékra is imádkoztak, hogy zsidók és palesztinok békében és igazságosságban éljenek a Szentföldön. A szentmise azzal ért véget, hogy a hívek között megáldott kenyeret osztottak szét. A sajátságos ünnep jelentőségét még inkább hangsúlyozta az, hogy a délelőtti szertartásra összegyűlt külföldi zarándokok Emmauszban maradtak a vesperás elimádkozására is.
Az emmauszi tanítványok történetét csak Lukács evangéliuma mondja el részletesen, Márk mindössze két versben emlékezik meg róluk. Az elbeszélés szerint Jézus tanítványai közül ketten a föltámadás napján a Jeruzsálemtől két-háromórányi járásra fekvő Emmauszba indultak, de nem ismerték fel az útközben hozzájuk csatlakozó Jézust, aki isteni hatalmával elrejtette előlük igazi alakját. Csak a faluba érve, a kenyértörésben ismerték fel Őt és még abban az órában visszatértek Jeruzsálembe és hírül adták társaiknak, hogy „az Úr valóban föltámadt.” Egyes szentírás tudósok a kenyértörés kifejezést eucharisztikus értelemben magyarázzák és így az első eucharisztikus csodának tekintik.