Vasárnap délben az Úrangyala elimádkozásakor mondott beszédét XVI. Benedek pápa II. János Pál emlékének szentelte

Tavaly április másodikán, éppen egy évvel ezelőtt, szeretett II. János Pál pápánk ezekben az órákban élte földi zarándoklata utolsó szakaszát. Ez a hit, a szeretet és a remény zarándoklata volt, amely mély jelet hagyott az egyház és az emberiség történelmében. Haláltusája és halála mintegy a Húsvéti Szent Háromnap folytatását képezték. Mindnyájan emlékezünk utolsó Keresztútjának képeire. Nagypénteken, mivel nem tudott elmenni a Colosseumhoz, a Via Crucist magánkápolnájából követte, kezében egy Feszületet tartva. Húsvét napján azután Urbi et Orbi áldását adta, pusztán kezével, anélkül, hogy ki tudta volna ejteni a szavakat. Ez volt a legnagyobb szenvedéssel járó és legmeghatóbb áldás, amely végső tanúságtétel volt arról, hogy mindenáron teljesíteni akarta küldetését egészen a végsőkig. II. János Pál úgy halt meg, ahogy mindig is élt, a hit rendíthetetlen bátorsága töltötte el, Istenre hagyatkozott és Szűz Máriára bízta magát. Ma este máriás imavirrasztással emlékezünk rá a Szent Péter téren, ahol holnap szentmisét mutatok be lelki üdvéért – mondta XVI. Benedek pápa.
Egy évvel azután, hogy a földről átköltözött az Atyai Házba, feltehetjük a kérdést: mit hagyott örökségbe számunkra ez a nagy Pápa, aki bevezette az egyházat a harmadik évezredbe? Öröksége végtelenül nagy, de hosszú pápasága üzenetét jól összefoglalhatjuk azokkal a szavakkal, amelyekkel ő maga kezdte meg péteri szolgálatát itt, a Szent Péter téren, 1978. október 22-én: „Nyissátok ki, sőt, tárjátok szélesre a kapukat Krisztus előtt!” II. János Pál egész személyével és mint Péter utóda, egész küldetésével megtestesítette ezt a felhívást, különösen apostoli utazásainak rendkívüli programjával. Felkereste az egész világ országait, találkozott tömegekkel, egyházi közösségekkel, kormányzókkal, vallási vezetőkkel, különféle társadalmi valóságok képviselőivel, és ezáltal, mint egyetlen nagy gesztussal adott hitelt kezdeti szavainak. Mindig Krisztust hirdette, a II. vatikáni zsinatot követve, mindenkinek felkínálta, mint választ az ember, a szabadság, az igazságosság, a béke elvárásaira. Krisztus az ember Megváltója – ismételte gyakran – minden személy és az egész emberi nem egyetlen igazi Üdvözítője. Az utóbbi években az Úr fokozatosan megfosztotta mindentől, hogy teljesen magához hasonlóvá tegye. Amikor már nem tudott utazni, nem tudott járni és végül már beszélni sem, gesztusa, az evangélium hirdetése a leglényegesebbre korlátozódott: önmagát adta egészen a végsőkig. Halála a hitről tett következetes tanúság beteljesedése volt, amely annyi jóakaratú ember szívét megérintette. II. János Pál szombaton hagyott itt bennünket, azon a napon, amely különösen Mária napja, aki iránt mindig is fiúi tiszteletet táplált. Most Isten Anyjától kérjük, segítsen bennünket, hogy magunkévá tegyük mindazt, amit ez a nagy Pápa nekünk adott és tanított – fejezte be beszédét XVI. Benedek pápa.
Az Úrangyala elimádkozása után a Szentatya a következő felhívással fordult a hívekhez:
„III. Delly Emmanuel, a káldok babilóniai pátriárkája és az iraki püspökök felhívást intéztek a híveikhez, az Istenhívőkhöz és minden jóakaratú emberhez, hogy április 3-án és 4-én imában és böjtben egyesülve kérjék Istentől a béke és az egyetértés ajándékát Irak és az egész világ számára.”
Mindenkit arra szólítok fel, hogy csatlakozzon e sokat szenvedett országban élő testvéreink kezdeményezéséhez, miközben ezt a szándékot Szűz Mária, a Béke Királynője közbenjárásába ajánlom.”
A Pápa továbbá bejelentette, hogy csütörtökön, április 6-án délután, a Szent Péter téren találkozik a római és Lazio tartománybeli fiatalokkal. Közösen készülnek majd fel a XXI. Ifjúsági Világnapra, amelyet a világ minden egyházmegyéjében Virágvasárnap ünnepelnek.
A Pápa ezután franciául, angolul, németül és spanyolul köszöntötte a Szent Péter teret
megtöltő zarándokcsoportokat. A nagy számú lengyel hívőhöz fordulva azokat is üdvözölte, akik a krakkói Isteni Irgalmasság szentélyben élő kapcsolásban hallgatták szavait. „Ma arra emlékezünk, hogy nagy elődöm, II. János Pál egy évvel ezelőtt költözött vissza az Atyai házba. Adjunk hálát Istennek élete művéért és mindazért a jóért, amelyet pápasága jelentett az egyháznak és a világnak.”
A horvát zarándokok köszöntése után az olasz hívekhez fordult, utalva az egy hónappal ezelőtt elrabolt 17 hónapos kisfiú tragikus halálának hírére. „Mindnyájunkat mélyen lesújtott a barbár módon meggyilkolt kis Tommaso rettenetes története: imádkozzunk érte és az erőszak minden áldozatáért” – mondta végül a vasárnap déli Úrangyala elimádkozása után XVI. Benedek pápa.