XVI. Benedek pápa beszéde az Európai Néppárt kongresszusának résztvevőihez
A Szentatya örömmel köszöntötte vendégeit, akik parlamenti csoportjuk szervezésében
egy Európáról szóló tanulmányi értekezleten vesznek részt Rómában. A római pápák –
emlékeztetett rá a Szentatya – mindenkor nagy figyelmet szenteltek az európai földrésznek
és a jelenlegi kihallgatás csak egy azon találkozók sorában, amely elődei és a keresztény
ihletésű politikai csoportosulások között történt. A Pápa megköszönte Hans Pöttering
elnök mindannyiuk nevében elhangzott szavait és a kihallgatás minden résztevőjével
együtt köszöntötte őt. Jelenleg Európa nagy fontosságú kérdésekkel áll szemben,
mint az európai integráció növekedése és fejlődése, az Uniós országok szomszédsági
politikájának pontosabb meghatározása és a saját társadalmi modelljével kapcsolatos
eszmecsere. E célkitűzések megvalósítása érdekében fontos, hogy Európa kreatív bizalommal
tekintsen keresztény örökségére, amely jelentős mértékben hozzájárult a földrész identitásának
kialakításához. Ha Európa megbecsüli keresztény gyökereit képes lesz arra, hogy biztosan
mutassa az irányt az állampolgárok és a népek döntéshozatalaihoz. Ez megerősíti annak
felismerésében is, hogy közös civilizációhoz tartozik és ébren tartja mindenkiben
az elkötelezettségét, hogy szembe lehessen nézni a jelen pillanat kihívásaival egy
jobb jövő távlatában. A keresztény örökség elismerése értékes etikai iránymutatás
olyan társadalmi modell megteremtéséhez, amely választ tud adni az immár globalizált
gazdasági élet és demográfiai változások következtében felmerült kérdésekre, mint
a munkahelyteremtés, a család védelme, azonos oktatási lehetősége és a szegényekről
való gondoskodás. A keresztény örökség támogatása továbbá jelentősen hozzájárulhat
ahhoz is, hogy megállítsák azt a kultúrát, amely ma eléggé elterjedt Európában, miszerint
a személyes vallási meggyőződést a magán és szubjektív szférára kell korlátozni. Az
ilyen az alapra építő politika túl azon, hogy kiszorítja a kereszténységet a közéletből,
általánosságban is kirekeszti az európai vallási hagyományok elkötelezettségét.
Az Európai Unió számára csak előnyt jelenthet a keresztény örökség és az egységes,
ám „polifonikus”, többszólamú földrészen helyet kellene biztosítani a keresztény értékeknek,
mivel ezek alapvetően fontosak a társadalom java szempontjából. XVI. Benedek pápa
mindazonáltal örömét fejezte ki azért, hogy az Európai Unió alkotmányos szövege elismerte
a vallási közösségek sajátos identitását és szerepét. Nem szabad elfelejteni azt sem,
hogy amikor az egyházak és vallási közösségek részt vesznek a közéleti vitákban, hangot
adnak fenntartásaiknak, vagy emlékeztetnek különböző alapelvekre, ez nem jelent
sem türelmetlenséget sem pedig pedig interferenciát, mivel ezeknek az észrevételeknek
egyedüli célja az, hogy megvilágítsák az emberek lelkiismeretét és segítsék őket abban,
hogy szabadon és felelősen hozzák meg döntéseiket, az igazságosság követelményei szerint.
XVI. Benedek pápa beszédében leszögezte melyek azok az alapelvek, amelyek nem
lehetnek alku tárgyai. Ezek: az emberi élet védelme, annak minden szakaszában, a fogantatástól
a természetes halálig. A házasság természetes felépítésének védelme, amely egy férfi
és egy nő házasságon alapuló egysége, továbbá a szülők azon jogának védelme, hogy
neveljék gyermekeit. A család természetes szerkezetét védelmezni kell azoktól a támadásoktól
– hangsúlyozta a Szentatya -, amelyek egyenlő jogokat akarnak biztosítani a különböző
együttélési formáknak és amelyek elsorvasztják a családot, kikezdik stabilitását és
főként elhomályosítják jellegét és semmivel sem helyettesíthető társadalmi szerepét.
Ezek az alapelvek nem hitigazságok – bár további világosságot és megerősítést
kapnak a hittől - hanem beleíródtak az emberi természetbe, következésképpen közösek
az egész emberiség számára. Az egyház ezeket támogatja, de ez nem jelenti azt, hogy
ezzel felekezeti jelleget kapnak, hanem minden népnek szólnak, vallási meggyőződéstől
függetlenül. A Szentatya végül arra buzdította az Európai Néppárt római kongresszusának
résztvevőit, hogy politikai tevékenységükben és személyes életükben legyenek hiteles
tanúi ezeknek az alapvető igazságoknak, majd Isten segítségét kérte munkájukra és
áldását adta rájuk.