“Megérteni és elfogadni Isten irgalmas szeretetét ” – XVI. Benedek pápa ezt a megbízatást adta vasárnap a Tor Tre Teste nevű római külvárosi negyed lakosainak a plébániájukon tett látogatása alkalmából.

Az Irgalmas Atya Istennek szentelt hipermodern épületet II. János Pál pápa álmodta meg annak a tervnek a keretében, hogy a még templom nélküli külvárosi negyedek saját és méltóságteljes istentiszteleti hellyel rendelkezzenek a jubileumi szentévre. A Richard Meier amerikai építész átal tervezett modern templomot három szélnek feszülő nagy fehér beton vitorla alkotja, amelyeket átlátszó ablakok kötnek össze, így a templom belsejéből nézve olyan, mintha a szent cselekmények a szabad ég alatt zajlanának. II. János Pál pápának betegsége miatt már nem állt módjában, hogy felszentelje ezt a különleges templomot, ezért helyette ezt most utóda XVI. Benedek pápa tette meg. XVI. Benedek megválasztása után elsőként egykori címtemplomát kereste fel, jelenlegi második plébánia látogatásával II. János Pál emléke előtt tisztelget, aki 26 éves pápasága során Róma 330 plébániájából több, mint 300-at látogatott meg személyesen. Ez a templom ma már idegenforgalmi érdekességé vált modern építészeti struktúrája miatt, de a Szentatya azt kérte a hívektől, hogy a látogatók ne csak egy szép templom élményével távozzanak tőlük, hanem egy eleven közösségük emlékével is, amely az Atya irgalmas szeretetéről tesz mindig tanúságot.
A plébániára érkező Szentatyát helynöke, Camillo Ruini bíboros és Crescenzio Sepe bíboros fogadta, akinek ez a címtemploma hívek ezreivel együtt. A plébános ezekkel a szavakkal mutatta be a hívei közösségét: „Ez a templom hajó alakú és azt szeretné kifejezni, hogy az egyház hajója, a plébánia, kikötőre talál ebben a városnegyedben, az emberek között. Ma abban az örömben van részünk, hogy Ön Szentatya áll a hajó kormányánál. Köszönjük bátorságát, amellyel ennek a törékeny, bár Isten szavára éhező világnak a vízén kíván előrehaladni…Arra kérjük, hogy buzdítson bennünket hogy Ön után haladjunk a világ tengerén, ahol Jézussal találkozunk.”
Nagyböjt negyedik, Laetare vasárnapját áthatja az öröm érzése, amely enyhíti ennek a szent időszaknak a bűnbánó hangulatát. Az örömet fejezi ki ezen a vasárnapon a rózsaszínű miseruha is. Mi az oka örömünknek? Természetesen Húsvét közeledése, amelynek gondolata már elővételezi a feltámadt Krisztussal való találkozás örömét. Azonban örömünkre a vasárnapi olvasmányok adnak közvetlen okot, mivel arra emlékeztetnek bennünket, hogy méltatlan mivoltunk ellenére, Isten végtelen irgalmának várományosai vagyunk – mondta homíliájában XVI. Benedek pápa. Az emberiség, amelyet a bűn jelöl meg, keserűséggel és szenvedéssel teli utakon halad, mint ahogy ezt az első olvasmányban olvashatjuk Izrael népéről. A megpróbáltatások és csapások Isten terveiben mindig végkifejletként irgalomhoz és megbocsátáshoz vezetnek. Ez Krisztus Keresztjének magyarázata is. A Kereszt, Isten Fiának önátadása, végső fokon az a jel, amit azért kaptunk, hogy megértsük az emberről és az Istenről szóló igazságot: Isten, aki mindnyájunkat teremtett és megváltott, szeretetből egyetlen Fiát áldozta fel.
XVI. Benedek pápa homíliájában emlékeztetett Nikodémusra alakjára emlékeztettt, aki érzi Jézus szavainak és példájának vonzerejét, mégis tétovázik mielőtt végleg igent mondana követésére. Hányan vannak azok, akik napjainkban Istent, Jézust és egyházát keresik, keresik az isteni irgalmasságot és várnak egy jelre, hogy érintse meg értelmüket és szívüket. Az egyetlen jel a keresztre feszített Jézus: a meghalt és feltámadt Jézus, akiben megérthetjük az élet igazságát és elnyerhetjük az üdvösséget” – mondta a Szentatya.
Homíliájában ezután arra emlékeztetett, hogy az Irgalmas Atya Istennek szentelt templom szeretett előde, II. János Pál pápa kívánságára épült fel, a 2000-es jubileumi év emlékére, hogy hatékony módon megörökítse annak a rendkívüli lelki eseménynek a jelentőségét. Az Úr irgalmáról elmélkedve, amely tökéletes és végleges módon a Kereszt misztériumában nyilvánult meg, a Pápa emlékeztetett annak az elmélkedésnek a szövegére, amelyet II. János Pál avaly április harmadikára, Fehérvasárnapra írt. Isten tervében azonban az volt megírva, hogy II. János Pál éppen ennek a napnak a vigíliáján, április másodikán, szombaton távozzon el tőlünk. Az általa írt szöveget most XVI. Benedek olvasta fel:
„Az olykor eltévelyedettnek tűnő, a rossz, az önzés és a félelem által uralt emberiségnek a feltámadt Úr felkínálja szeretetének ajándékát, amely megbocsát, kiengesztel és megnyitja a lelket a remény számára. Olyan szeretet, amely megtéríti a szíveket és békét ad”. És ebben az utolsó kéziratában – mondta végül XVI. Benedek pápa – egyfajta végrendeletként még hozzátette: „Milyen nagy szüksége van a világnak ma arra, hogy megértse és befogadja az Isteni Irgalmasságot”.