Isten szolgája, II. János Pál halálának első évfordulójára készülve.. Megjelent
Renzo Allegri: Fatima Pápája c. könyve
Világszerte készülődnek II. János Pál pápa halála első évfordulójának méltó
megünneplésére. Olaszországban minden nap újabb és újabb kiadványok látnak napvilágot,
kongresszusokon, konferenciákon mélyítik el a több mint 26 évig tartó pápaság tanítását.
Pénteken jelent meg Renzo Allegri „Fatima Pápája” c. kötete, amely a fatimai
üzenet fényében elemzi II. János Pál életének egyes epizódjait, pápasága eseményeit.
Mint ismeretes, a Szűzanya 1929-ben Lúcia nővéren keresztül azt kérte, hogy a Pápa
a világ püspökeivel együtt, ajánlja fel a világot Szeplőtelen Szívének, külön említést
téve Oroszországról. Ez lett volna a feltétele annak, hogy elkerüljék a háborút, illetve
megakadályozzák, hogy Oroszország a világ többi részén is elterjessze tévtanait. A
Szűzanya által kért feltételek csak 55 évvel később valósultak meg. Megváltásunk rendkívüli
szentévében, 1984. március 25-én II. János Pál pápa a Szent Péter téren, a
Fatimából erre az alkalomra Rómába szállított Szűzanya kegyszobor előtt térdelve,
több mint 150 ezer hívő jelenlétében tette meg az ünnepélyes felajánlást.
Ezekhez a közismert tényekhez kapcsolódik az a kevéssé ismert epizód, hogy a Szentatya
régi barátja, Pavel Hnilica szlovák püspök, a Szent Péter téren tett felajánlással
egyidejűleg titokban szentmisét mutatott be a Kreml egyik múzeummá átalakított székesegyházában
és a Szentatyával lelki egységben Oroszországot Mária Szeplőtelen Szívének oltalmába
ajánlotta. A szlovák főpásztor visszaemlékezései szerint Teréz anya volt a különleges
misszió értelmi szerzője. „Fatimából hazatérve, ahol találkoztam Lúcia nővérrel, elmondtam
Teréz anyának, hogy a Szűzanya, a különféle jelenések során összesen 22 alkalommal
tett említést Oroszországról, ezzel is bizonyítva rendkívüli anyai gondoskodását az
orosz nép iránt. Teréz anyára is mély benyomást tett ez a felfedezés és ekkor támadt
az az ötlete, hogy megszervezze a kommunista ellenes tevékenységéért Csehszlovákiában
halálra ítélt főpásztor szovjetunióbeli utazását. Mivel Teréz anya jó barátságban
volt a calcuttai orosz konzullal, rajta keresztül szerzett szovjet beutazási engedélyt
Hnilica püspök számára. A főpásztor, hűséges munkatársával együtt március 24-én
hajnalban érkezett meg Moszkvába, ahol az útlevélkezelő tisztnek nyomban jogos kétségei
támadtak az útlevél hitelességét illetően. Hnilica püspök ugyanis olasz útlevéllel
utazott, és úgy tett, mintha nem értene oroszul. Miközben mínusz 15 fokos hidegben
várakozott a tiszt intézkedéseinek eredményére, lelki szemeivel már látta saját magát
szibériai fogságban. Elővette zsebéből a Teréz anyától kapott rózsafüzért, és így
imádkozott: „Uram, legyen meg a Te akaratod”. Az ima hatásának tulajdonította, hogy
a tiszt végül lepecsételte és visszaadta útlevelét. Március 25-én délelőtt, turisták
közé vegyülve Hnilica püspök felkereste a Kremlt, a pátriárka Uszpenszkij székesegyházát.
A többi látogatóval együtt végigjárta a múzeumnak berendezett templomot, majd kihasználva
azt a pillanatot, amikor egyedül maradt, Hnilica püspök titokban bemutatta a szentmisét,
a magával hozott kenyérmorzsával és egy csepp borral. Mélyen megrendítő vallási élményben
volt része, hiszen 76 év óta nem került sor szent liturgiára ebben a templomban. Teréz
anya kívánságának megfelelően, a tőle kapott csodás Mária érmet pedig elhelyezte a
mindenkori pátriárka trónusa alá, azért imádkozva, hogy Moszkva és minden oroszok
pátriárkája minél előbb ismét istentiszteleti helyként birtokába vehesse székesegyházát.