A Szentszék és az izraeli főrabbinátus kétoldalú bizottságának záróközleménye az emberi élet és a technológia kapcsolatáról

A Szentszék zsidósággal való kapcsolatok bizottsága és az izraeli főrabbinátus katolikus egyházzal való kapcsolatai bizottságának küldöttségei február 26-a és 28a- között értekezletet tartottak Rómában. A megbeszélés eredményeit zárónyilatkozatban tették közzé, amelyet március másodikán hoztak nyilvánosságra.
A közleményt Shear Yashuv Cohen főrabbi, a zsidó delegáció elnöke és 4 másik zsidó rabbi, továbbá Jorge Mejía bíboros, a katolikus delegáció elnöke, valamint 4 másik katolikus szakértő látta el kézjegyével.
A közlemény 10 pontban foglalja össze az eszmecsere eredményeit.
1. Ez volt a kétoldalú bizottság 6. ülése, amely során az emberi élet és a technológia kapcsolatával foglalkoztak, annak tudatában, hogy a tudomány által elért nagy vívmányok kihívást és egyben lehetőségeket tartalmaznak.
2. Mi leszögezzük saját vallási hagyományaink alapelveit, melyek szerint Isten minden élet Ura és Teremtője, az emberi élet szent, mivel a Biblia tanítása szerint az ember Isten képmása. Tekintve, hogy az élet tiszteletre és megőrzésre szoruló isteni ajándék, mi határozottan elutasítjuk azt az eszmét, hogy az ember uralkodhat az élet felett és azt a jogot, hogy bármely személy vagy emberi csoport döntést hozzon az élet értéke és tartama felett. Következésképpen elutasítjuk aktív eutanázia, az un. –„mercy killing” eszméjét.
3. Hálát adunk a Teremtőnek azért, hogy az emberiségnek megadta a gyógyítás és a megőrzés képességét, továbbá a tudomány nagy fejlődéséért. Ugyanakkor elismerjük azt is, hogy a tudományos fejlődés nagyobb felelősséggel és etikai kihívásokkal jár, és potenciálisan veszélyt hordoz magában.
4. Minden tudásnak és emberi képességnek az ember életét és méltóságát kell szolgálnia, ezért tehát összhangban kell állnia a fenti elvekből eredő morális értékekkel. Szükséges annak elismerése, hogy etikailag nem minden elfogadható abból, ami technikailag lehetséges.
5. Az emberi élet tisztelete és gondozása egyetemes morális értékké kell, hogy váljon, amelyet minden polgári társadalomnak törvényekkel kell biztosítania.
6. Miközben visszautasítjuk azt az emberi becsvágyat, hogy felvállalja a halál ideje megállapításának isteni előjogát, leszögezzük, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni az emberi szenvedés mérséklése érdekében.
7. Az orvosokhoz és a tudósokhoz felhívást intézünk, hogy engedjék, hogy a vallás bölcsessége vezesse őket az élet és a halál kérdéseiben. Ezért azt kérjük, hogy ezekben a kérdésekben kérjenek tanácsot az érdekelt családoktól és kvalifikált vallási hatóságoktól is.
8. Teljes mértékben visszautasítjuk azt az eszmét, hogy az ember földi életének átmeneti természete felhatalmaz arra, hogy eszköznek tekintsük. Ezért határozottan elítélünk bármilyen ideológia nevében az emberen végrehajtott erőszakot – különösen akkor, amikor ezt valamelyik vallás nevében teszik. Az ilyen tettek megszentségtelenítik Isten Nevét.
9. Törekedjünk az emberiség közjavának fejlesztésére azáltal, hogy tiszteljük Istent, a vallást, a vallási jelképeket, a szenthelyeket és imahelyeket. Ezek bármely megsértése elítélendő.
10. A civilizációk közötti feszültségek ma azt kérik tőlünk, hogy szélesítsük ki a kétoldalú párbeszédet. Ezért kötelességünk, hogy ebbe a párbeszédbe bevonjuk a muzulmán világot és annak vezetőségét, az egymás iránti tisztelet jegyében történő együttműködésen keresztül. Felhívással fordulunk továbbá a polgári hatóságokhoz, hogy fogadják el a vallások által képviselt pozitív lehetőségeket, mivel segítséget adhatnak a konfliktusok és feszültségek megoldására.