"A nagyböjti időszakra tekintsünk azzal az új lelkülettel, hogy Jézusban és húsvéti misztériumában megtaláltuk az élet értelmét" - mondta XVI. Benedek pápa

Vasárnap délben, az Úrangyala elimádkozásakor mondott beszédében a Szentatya arra hívta fel a hívek figyelmét, hogy ebben a liturgikus évben Márk evangéliuma jelenti a vasárnapi szentmisék vezérfonalát. Egyfajta katekumenális útról van szó, amely elvezeti a tanítványt arra, hogy Jézusban felismerje Isten Fiát. Szerencsés egybeesés folytán a most vasárnapi evangéliumi szakasz a böjtölés témáját érinti. A következő szerdán a hamvazás szertartásával ugyanis kezdetét veszi nagyböjt, a bűnbánat időszaka. Ezért különösen időszerű ez az evangéliumi rész, amely arról szól, hogy miközben Jézus Lévi házában asztalhoz ül a vámosokkal és bűnösökkel, a farizeusok és Keresztelő Szent János követői felteszik a kérdést: Miért nem böjtölnek Jézus tanítványai, hozzájuk hasonlóan? Jézus azt válaszolja, hogy a násznép nem böjtölhet, amíg vele van a vőlegény. Eljön a nap, amikor elviszik a vőlegényt és akkor majd ők is böjtölnek. Ezekkel a szavakkal Krisztus felfedi identitását: ő a Messiás, Izrael Jegyese, aki népe menyegzőjére jött el. Azok, akik elismerik, és hittel befogadják, azok most ünneplik őt. Azonban éppen övéi fogják majd elutasítani és megölni: kínszenvedése és halála idején érkezik majd el a gyász és a böjt órája – mondta a Szentatya, majd így folytatta beszédét:„Mint mondtam, az evangéliumi szakasz előre jelzi nagyböjt jelentését. Ez az időszak ugyanis teljes egészében Urunk kínszenvedésének emlékezete, amely előkészít bennünket Feltámadása Húsvétjára. Nagyböjtben nem énekeljük az alleluját, és ajánlatos, hogy a vezeklő önmegtagadás megfelelő formáit gyakoroljuk. A nagyböjti időszakra azonban nem a „régi” felfogás szerint kell tekinteni, mintha valamiféle nehéz és kellemetlen feladatról lenne szó, hanem a hívő megújult lelkével, aki Jézusban és húsvéti misztériumában megtalálta az élet értelmét és tudja, hogy mostantól kezdve mindent Hozzá kell viszonyítania. Ez volt Szent Pál apostol hozzáállása is, aki azt mondta, hogy mindent háta mögött hagyott azért, hogy megismerhesse Krisztust, „Isten ugyanis a hit által tett megigazulttá, hogy megismerjem őt: föltámadásának erejét, de a szenvedésben való részesedést is. Hasonló akarok lenni hozzá halálában, hogy eljussak a halálból való föltámadásra”.
Nagyböjti zarándokutunkon vezessen bennünket Szűz Mária, aki tökéletes hittel követte Jézust Jeruzsálem felé, ahol bekövetkezett Fia kínszenvedése. Mint „új tömlő” fogadta be az „újbort”, amelyet Jézus hozott el a messiási menyegzőre. Így a kegyelmet, amelyet anyai ösztönével a kánai jegyesek számára kieszközölt, elsőnek kapta meg a Kereszt tövében, amint kiáradt Fia, az Isten emberiség iránti szeretetének megtestesülése átszúrt Szívéből.