XVI. Benedek március 24-én tartja pápasága első konzisztóriumát

Péter apostol székfoglalásának liturgikus emléknapján, február 22-én a Szentatya bejelentette 15 új bíboros nevét. Ezzel a bíborosi kollégium tagjainak száma 193-ra emelkedik, közülük 120 a választóképes, azaz 80 év alatti bíboros. A választó bíborosok nagytöbbsége – 60 – európai, 36 amerikai, 9 afrikai, 13-an az ázsiai földrészt, ketten pedig Óceániát képviselik.
A konzisztórium időpontja március 24-e. Ezen az ünnepi ülésen történik a 15 új bíboros kreálása, akik közül 12 még 80 év alatti, tehát választói joggal rendelkezik. A következő napon, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén a Pápa együtt misézik az új bíborosokkal. E jelentős esemény alkalmul szolgált arra is, hogy a Szentatya Rómába hívja a bíborosi testület minden tagját, akikkel március 23-án megbeszélést tart. A konzisztóriumot megelőző bíborosi ülés összehívása újdonságot jelent. II. János Pál hosszú pápasága során több alkalommal Rómába hívta a bíborosokat az egyház időszerű problémáinak megvitatására, de ezek az ülések mindig függetlenek voltak a konzisztóriumtól.
A 15 új bíboros névsora alapján XVI. Benedek pápa nagy figyelmet tanúsított az ázsiai földrészének, ahol három főpásztor kapja meg a bíbort: Joseph Zen Ze-Kiun Hong Kong 74 éves püspöke, Gaudencio Rosales, 73 éves manilai érsek és Nicolas Cheong-Jin-Suk, Szöul 73 éves érseke. Fülöp-szigetek és Korea az ázsiai földrész két legkatolikusabb országát alkotják. A Hong Kong-i püspök saját kinevezéséről azt nyilatkozta, hogy a Pápa ezzel a gesztussal a kínai egyház iránti szeretetét fejezte ki, ő maga pedig egész Kína nevében fogadja el ezt a nagy kitüntetést. Az ázsiai földrészen a katolikus egyháznak három hatalmas kihívással meg megbirkóznia: a kommunista országok - Kína, Vietnam és Észak-Korea kommunista – összetett valóságával, az erős iszlám jelenléttel – elég ha Indonéziára gondolunk, amely a világ legnépesebb muzulmán országa és végül a Távol-Kelet nagy vallási és spirituális hagyományaival, amelyekkel a katolikus egyház párbeszédet szeretne folytatni.
Latin-Amerika számára egyetlen, ám meglehetősen súlypontos kinevezés történt a caracasi érsek, Jorge Liberato Urosa Savino személyében. Urosa múlt év szeptembere óta a venezuelai főváros érseke és az elmúlt hónapokban kritikus, de építő párbeszédet sikerült megvalósítania Hugo Chavez baloldali kormányával.
Az új bíborosok földrajzi elosztása jól tükrözi az egyház egyetemességét, ennek megfelelően meglehetősen változatos. Az Egyesült Államokban Sean Patrick O’Malley bostoni érseket, Spanyolországban Antonio Canizares Llovera toledói érseket, Franciaországban pedig a bordeaux-i érseket, Jean-Pierre Ricard-ot tisztelte meg a Pápa a bíborosi címmel.
Az olaszok közül három főpásztor kap bíbort: Carlo Caffarra bolognai érsek, Agostino Vallini érsek, az Apostoli Szignatúra Legfelsőbb Bíróságának prefektusa, továbbá a 80 éven felüli, tehát már nem választó Andrea Cordero Lanza di Montezemolo érsek, aki hosszú diplomáciai pályafutása után jelenleg a Falakon kívüli Szent Pál bazilika főpapja. Nem keltett meglepetést II. János Pál pápa hűséges magántitkára, Stanislaw Dzivwisz bíborosi kinevezése. A 66 éves főpásztort már XVI. Benedek pápa nevezte ki a krakkói érseki székbe.
A római kúriára a Pápa három új bíborost nevezett ki: William Joseph Levada, Franc Rodé és a már említett Agostino Vallini, 65 éves nápolyi születésű érseket. William Joseph Levada 69 éves amerikai főpásztor, mielőtt a Pápa Rómába hívta volna a Hittani Kongregáció vezetésére, San Francisco érseke volt. A 71 éves szlovén Franc Rodé korábban Ljubljana érseke volt, most a Szerzetesi Kongregáció prefektusa. A Szentatya végül három már 80 éven felüli, tehát választó joggal már nem rendelkező egyházi személyt választott ki az új bíborosok közé: kettő közülük érsek: az olasz Lanza di Montezemolo és a ghánai Peter Poreku Dery, valamint a neves biblikus tudóst, a 82 éves Albert Vanhoie francia jezsuita atyát. Itt emlékeztetünk arra is, hogy a bíborosi testületnek jelenleg 10 jezsuita tagja van, ami valóságos rekordnak számít.
Az új bíborosok nevének bejelentésekor a Szentatya maga jelezte, hogy a VI. Pál pápa által megállapított szabályhoz alkalmazkodott, aki 120-ban határozta meg a választó bíborosok számát. VI. Pál erre vonatkozó 1970-ben kelt motu proprio-ját 1996-ban II. János Pál is megerősítette, jóllehet az utóbbi évek konzisztóriumain a Pápa ezt a határt túllépte. Most XVI. Benedek pápa visszatért e rendelkezés szigorúbb értelmezéséhez és emiatt több a bíborra esélyes főpásztornak várnia kell egy következő konzisztóriumra. Ezek között lehet pl. a francia főváros érseke, a Világiak Pápai Tanácsának lengyel és a Cor Unum Pápai Tanácsának német elnöke, a szinódus horvát főtitkára és néhány nagy egyházmegye főpásztorai, akik hagyományosan bíborosok szoktak lenni. Amint az olasz püspöki kar napilapja, az Avvenire írja: elképzelhető, hogy XVI. Benedek pápa gyakrabban, esetleg akár évenként tart konzisztóriumot, amelyeken új bíborosokat kreál. Itt emlékeztetünk végül arra is, hogy a bíborosi méltóság életre szóló. Azok esetében szűnik meg, akiket pápává választanak, önként lemondanak róla, vagy a pápa fosztja meg őket a címtől. Ám VI. Pál pápa 1970. november 21-én közzétett Ingravescentem aetatem motu proprióban úgy rendelkezett, hogy a 80 évet betöltő bíborosok már nem vehetnek részt a konklávén. Ugyanekkor 120-ban határozta meg a választó bíborosok maximálás számát.