A feszület az egyetemes szeretet jelképe, s mint ilyen senkit nem sért - határozott az olasz államtanács

A feszületnek továbbra is az iskolatermekben a helye, mivel nem diszkriminatív jelkép és az olasz identitás alapértékeit képviseli: ekként határozott az olasz államtanács. Ezzel a döntéssel egyidejűleg a bíróság elutasította egy finn édesanya keresetét, aki azt kérte, hogy távolítsák el a feszületet abból az általános iskolából, ahol gyermekei tanulnak Padova közelében. A Vatikáni Rádiónak Antonio Maria Baggio professzor, a Pápai Gergely Egyetem politikai etika tanára kommentálta az esetet:
V: - A bíró gondolatmenete és döntése intelligens, mert a jogszerűséget és a történelmi érzéket tudatosan ötvözi; hiszen a tolerancia, a mások iránti tisztelet stb. értékei, melyeket ma élünk, olyan történelmi tapasztalatok gyümölcseként alakultak ki, amelyek sokszor vallási gyökerekből táplálkoznak. Tehát e gyümölcsöket nem vehetjük figyelembe az őket termő fák nélkül. A bírói határozat egyszerűen arra emlékeztet, hogyan történtek a dolgok.
K.: - Adjátok meg a császárnak azt, ami a császáré és Istennek, ami az Istené: végeredményben a laicitás, az egészséges laicitás elve éppen Jézus Krisztussal születik: akkor miért kell még a keresztényeknek állandóan igazolni magukat?
V.: - A laicitás elve fontos, mert a kereszténységgel és Isten megtestesülésével hatalmas értéket kap a történelem valósága és önállóságot nyernek az emberi történések. A laicitás dimenzióját éppen a kereszténység juttatta el legmagasabb kifejeződési fokára azon az ajándékon keresztül, amelyet az isteni megtestesülés, az ember fontossága, megváltása által kaptunk. Ez tehát adatott nekünk – ezt jelenti a laicitás, erre emlékeztet a feszület. Megadja számunkra annak tudatát is, hogy nem vagyunk mindenhatók, hanem mindannyian tartozunk valamivel. Van egy fajta határ az emberi hatalom gyakorlásában: az ismeret és a feszület egyfelől megmutatja mindazt az értéket, ami a miénk, másfelől pedig azt is, hogy ez az érték nem abszolút, s következésképpen nem uralkodhatunk mások fölött. Mindezt magában foglalja a helyesen értelmezett laicitás.
K.: - Mintegy húsz évvel ezelőtt egy zsidó szellemiségű ateista írónő, Natalia Ginzburg az Unità-c. kommunista újság hasábjain azt kérte, hogy ne vegyék le a Keresztet a tantermek faláról, mert az mindenkit, az emberi fájdalmat jelképezi. Azóta eltelt két évtized, de a kérdés még mindig vita tárgya. Ön szerint miért?
V.: - Azért vitatkoznak rajta, mert összekeverik a dolgokat, hajlamosak ezt az egyetemes szimbólumot elfogult politikai érdekek szerint használni. A többi nagy vallás képviselőivel való találkozásaim során szerzett tapasztalatom azt mondatja velem, hogy „Krisztus nem okoz nehézséget”, ahogyan azt egy nagy hindu tudós írta. Mit jelent ez? Azt, hogy elismerik a Krisztus hordozta mély jelentések összességét és benne az ártatlan fájdalmat, a védtelen ajándékot látják. Fegyverré alakítani azt, aki definíciójánál fogva ártatlan és fegyvertelen ajándékként ajánlja föl magát, az egyik legrosszabb ideológiai manővernek tűnik. A bírósági döntés helyére tették a dolgokat.
Antonio Maria Baggio professzor, a Pápai Gergely Egyetem politikai etika tanárának kommentárját ismertettük az olasz állami iskolákban található feszületekről.