Kazahsztánban a katolikus egyház újjáéledőben van a vallásszabadságnak és a párbeszéd légkörének köszönhetően

Béke és vallásszabadság. Ezek tették lehetővé, hogy Kazahsztánban újjáépítsék a katolikus egyház szervezetét és tevékenysége fellendüljön. Az Ucan hírügynökségnek adott interjújában ezt erősíti meg Asztana érseke Tomasz Peta. Az 55 éves, lengyel származású főpásztor 1990 óta tevékenykedik a volt Szovjet Köztársaságban és 2003 óta Asztana érseke, korábban Kazahsztán apostoli adminisztrátora volt. Az elmúlt 16 évben hozzájárult a helyi egyház fokozatos újjászületéséhez a szovjet rezsim után hátrahagyott ateizmusból, ami nagyrészt az országban uralkodó stabil politikai helyzetnek és a Nursultan Nazarbajev államfő támogatását élvező muzulmán többséggel folytatott párbeszéd kedvező klímájának köszönhető. A vallások közötti párbeszédben fontos lépést jelentett a 2002-ben Asztana-ban megrendezett vallásközi konferencia és II. János Pál 2001-es látogatása, amely során a Pápa kiemelte Kazahsztán küldetésének fontosságát a kelet és nyugat közötti hídépítés szerepében. A viszonylagos vallásszabadságnak köszönhetően a helyi ortodox egyházzal való kapcsolatok összességében jók és nem nagyon befolyásolják a moszkvai pátriárkátussal fennálló feszültségeket.
A kazahsztáni helyi egyháznak 250 ezer római katolikus és 7 ezer ukrán görög-katolikus tagja van az ország 15 millió lakosából, amely 60%-a muzulmán. Az ortodoxok a lakosság 30%-t jelentik. A Szentszék és a Kazahsztáni Köztársaság között 1992 óta áll fenn diplomáciai kapcsolat.