Itáliában az isztriai és dalmát olaszok elleni vérengzésekre emlékeztek
A jugoszláv vezér Tito marsall kommunista partizánosztagai 1943 és 45 között 12-15
ezer ártatlan olasz vérét ontották ki: egyedül az volt a bűnük, hogy olaszok. Az etnikai
tisztogatás célja Trieszt és Isztria megszerzése volt a jugoszláv partizán kormány
részéről. Olaszok ezreit ölték meg, vagy még élve dobták be őket a karsztos hegyvidék
természetes barlangjaiba, a foibákba. Ezt a szót, hogy foiba Olaszországban évtizedeken
keresztül nem illett kiejteni. Részben a mindig erős olasz baloldal nem kívánta, hogy
emlegessék a kommunisták által elkövetett pusztítást, részben pedig világ politika
érdekei úgy kívánták, hogy felejtsék el ezt a kérdést. Tito marsall ugyanis hosszú
időn keresztül egyfajta ütközés elhárító szerepet játszott a nyugati világ és a kommunista
blokk között, emiatt, politikai opportunizmusból nem beszéltek az általa elkövetett
atrocitásokról, a foibák ártatlan olasz áldozatairól. A VR olasz nyelvű műsora
az Emlékezés Napja alkalmából interjút készített Nidia Cernecca asszonnyal, aki 6
éves volt, amikor apját Tito partizánjai megkínozták, megölték és holttestét eltüntették
a hegyvidék barlangjaiban. Un grande massacro … Nagy mészárlás, etnikai tisztogatás
folyt akkor az olaszok ellen: felakasztották, lelőtték, vízbe fojtották és elhurcolták
őket. Egész családokat irtottak ki, nem számított, hogy védtelen gyerekekről vagy
nőkről, magatehetetlen betegekről, vagy idősekről volt szó. Ki akarták irtani az olasz
népességet, hogy így ezt a területet Jugoszlávia kapja meg. 1945-ben, amikor Olaszország
már a náci-fasizmus alóli felszabadulást ünnepelte folytatódott a dalmát olaszok szenvedése.
Tito katonái betörtek Triesztbe öldököltek, foibába dobtak és elhurcoltak olaszok
százait. Az áldozatok együttes számát 12-15 ezerre teszik, de talán már sohasem derül
fény a teljes igazságra, mert a dokumentumokat eltüntették…ám itt maradtak az özvegyek,
az árvák…a rokonok. A foibákról csak az utóbbi években kezdtek beszélni. Az
interjú végén Nidia Cernecca elmondta: egész életét annak szentelte, hogy az isztriai
és dalmáciai olaszok tragikus története, a foibákban elpusztultak emléke ne merüljön
feledésbe. Itália mostohaként bánt velük, mert politikai opportunizmusból engedte,
hogy hallgatás borítsa a kérdést. Mindez hatalmas igazságtalanság, azzal együtt, hogy
az egykori isztriai és dalmáciai olaszoknak még ma sincs joguk ahhoz, hogy visszatérjenek
egykori hazájukba.