XVI. Benedek pápa szentmiséje a vatikáni Szent Anna plébánián

A Vatikán államba 5 különböző kapun keresztül lehet belépni: a leghíresebb és legszebb a Szent Péter térről nyíló és a bazilika harangtornyáról elnevezett „Harangok Íve”. Ezt a kaput azonban ma már inkább a kolonnádon kívüli „Petriano” bejárat helyettesítette, amely közvetlenül az általános kihallgatások és más nagyobb csoportos kihallgatások terméhez, a VI. Pál aulához vezet. Van továbbá két távolabbi kapu: az egyiket Peruginóról nevezték el, a másik a Vatikáni múzeumok bejárata. Végül a legismertebb a „Szent Anna” kapu, amely a bejárat közvetlen közelében található templomtól kapta nevét. Ez a legforgalmasabb berjárat, mivel ezen keresztül bonyolódik a Vatikán praktikus élete: innen jutunk el a postára, a gyógyszertárba, az orvosi rendelőkbe és a bevásárló központba. A Szent Anna templomba bárki bemehet az utcáról, így aztán mindig tele van imádkozó és szentmisén résztvevő emberekkel.
Vasárnap, február 5-én XVI. Benedek hivatalosan is felkereste a Vatikánnak ezt az egyetlen plébániáját. A Szent Anna templomban örömmel fogadta a Pápát a Vatikán Államban lakosainak kicsiny hivőközössége. Ezúttal a többi templomba járó hívő a kapun kívül maradt, mivel nem tudtak volna helyet biztosítani mindenki számára. Ám a Pápa őket is nagy szeretettel köszöntötte és megáldotta. A templomban Angelo Comastri érsek, a Vatikánváros általános helynöke és Gioele Schiavella plébános, ágostonrendi atya fogadta XVI. Benedek pápát, aki szentmisét mutatott be az egybegyűlt híveknek és rögtönzött szentbeszédet mondott.
Az elhangzott evangéliumi szakaszból indult ki, amely Péter apostol anyósának meggyógyításáról szól, de amely jelképesen Jézus egész küldetését összefoglalja. Az Atyától jövő Jézus megérkezik az emberiség házába, erre a mi földünkre, és úgy látja, hogy ez emberiség beteg, orvosságra van szüksége. Beteg, mert az ideológiák, a bálványimádás és Isten elfelejtésének láza gyötri. Ám az Úr a beteg ember segítségre siet, kézen fogja, Igéje gyógyulást hoz, mert eloszlatja az ideológiák és a bálványok sötétségét és a szentségekben meggyógyítja a bűnök lázától. A Szentatya ezután rámutatott arra is, hogy mennyire érdekes az evangéliumi történet második része is, amely azt beszéli el, hogy Péter anyósa felépülése után mindjárt munkához látott, mások szolgálatára állt. Ő a jelképe a jószívű édesanyáknak, nagyanyáknak és általában mindazoknak a nőknek, akik helyt állnak különböző foglalkozásokban, akik mindig készek a szolgálatra, legtöbbször ők az igazi lelke a családoknak és a plébániáknak. A Pápa ezen a ponton köszönetet mondott azoknak a nőknek, akik itt ezen a Szent Anna plébánián is részt vesznek a szolgálatokban és ezzel segítenek abban, hogy Isten szavát ne csak értelmünkkel ismerjük meg, hanem szívünkön keresztül is. A Szentatya beszédében kitért még azokra a társadalmakra, amelyekből száműzték Istent. Ahol nincs Isten ott csak pusztítás és a semmi uralkodik. Jó példa erre a múlt század történelme, azoknak az államoknak a sorsra, amelyek eltörölték Isten nevét. Ezekben az államokban nemcsak a gazdasági élet ment tönkre, hanem főként a lelkeket nyomorították meg és a morális pusztítással, az emberi méltóság eltiprásával okozták a legnagyobb kárt. A Szentatya gondolatai végül az Élet napja felé irányultak, amelyről a déli Úrangyala imádság során is hosszan beszélt. Ha a teremtményeket megfosztjuk természetfölötti dimenziójuktól, akkor kiszolgáltatjuk őket az emberi önkénynek és legszörnyűbb visszaéléseknek – mondta végül XVI Benedek pápa a vatikáni Szent Anna plébánián bemutatott szentmise során.