„A svájci gárdisták képesek a nehéz munkára, a többórás néma őrt állásra, mert hisznek abban, amit csinálnak”- interjú Stefano Del Croce gárdistával

Mint már arról beszámoltunk, a Svájci Gárda megalakulásának 500. évfordulójára emlékező ünnepségsorozat vasárnap kezdődött meg, és május 6-án, az újoncok eskütételekor éri el tetőpontját.
Most egyik tagját, Stefano Del Croce svájci gárdistát, aki 2001. júniusában kezdte meg szolgálatát a Pápa hadseregében, a hétköznapok szolgálatáról kérdeztük.
Kérdés: „Acriter et fideliter” – bátorság és hűség – ez a Pápa életét fél évezrede védelmező svájci gárda mottója. Hűség, lojalitás, hosszan tartó elkötelezettség, önfeláldozás, korunk társadalmában, amelyet a pillanat kultúrája ural, nem divatos értékek. Mi a vonzó egy mai fiatal számára abban, hogy a svájci gárda tagja legyen, a látványosság vagy inkább az erkölcsi összetevő?
Válasz: Minden kétséget kizárólag az erkölcsi összetevő. Én személy szerint azért választottam ezt a szolgálatot, hogy közelebb kerüljek II. János Pál pápához, akit a televízión, az újságokon keresztül ismertem meg, és amikor felmerült annak lehetősége, hogy szolgálatomat felajánljam a Szentatyának, érdeklődtem, hogy milyen lehet ez az életforma, amit azután elfogadtam. Érdekes tapasztalatról van szó, ami most is folytatódik, és nagy megelégedéssel tölt el. Az, hogy legyen egy szép, színes egyenruhám, nem sokat számít, hiszen nem attól válok értékesebb emberré. A mindennap megélt szolgálat, a körülöttem lévő személyekkel való kapcsolat az, ami által többé válok.
Kérdés: Mi a hozzád hasonló korú fiatalok véleménye erről a szolgálatról?
Válasz: A kíváncsiság jellemzi a velem egyidőseket mind otthon, Svájcban, mind a világ többi részén. Érdekli őket, hogy mit csinálunk, illetve mi az amit, nem tehetünk szolgálatunk ideje alatt. Általában csak a színes egyenruhát látják, és azt hiszik, hogy szolgálatunk néma és mozdulatlan. Holott nem így van, hiszen a legtöbbször tájékoztatnunk kell a turistákat, akik nem járatosak a Vatikánban. Mindenképpen arról van szó, hogy a gárdista keményen dolgozik és képes rá, hogy csendben szenvedjen, elég, ha a mostani rendkívüli hidegre gondolunk, és most is órákon át díszőrséget állnak például a Bronzkapunál vagy a Harangok ívénél a fiatal gárdisták, akik nemrégen kezdték meg szolgálatukat. És állnak mozdulatlanul, mert hisznek abban, amit csinálnak, és azt hiszem, hogy ez a legszebb.
Kérdés: II. János Pál pápa betegségét illetve halálát követően, milyen rendkívüli feladatokat kellett ellátnia a gárdistáknak?
Válasz: Nagy elkötelezettséget kívánt tőlünk az az időszak. II. János Pál pápasága mindenképpen mély nyomot hagyott mindnyájunkban. Távozásakor visszahívták az összes szabadságon lévő gárdistát, mivel 24 órás turnusokban kellett biztosítani a díszőrséget ravatalánál, először a Szent Kelemen teremben, majd a Szent Péter bazilikában, és az emberek özönlő áradatának nem volt vége. A Sedes Vacans idején nincs díszőrség sem a Bronzkapunál, sem pedig a Harangok Ívénél, mivel nincs Pápa, de ekkor a bíborosok biztonságára kellett ügyelnünk, arra, hogy zavartalanul készülhessenek a pápaválasztó konklávéra. Ami a Bronzkaput és a nemzetközi média figyelmét illeti, a szabályzat ugyanaz a Sedes Vacans idején is, este hét órakor zárják be egyik szárnyát, majd nyolc órakor, amikor lejár a díszőrség ideje, mind a két szárnya becsukódik.
Kérdés: Tudjuk, hogy csak svájci állampolgárok léphetnek be a Pápa hadseregébe. A Svájci Gárda fél évezredes története során mégis volt egy alkalom, amikor a magyar huszárokkal együtt őrködtek a Pápa biztonságán. Több mint 190 évvel ezelőtt, 1814-ben közösen kísérték VII. Piusz pápát az Alpokon keresztül, amikor franciaországi fogságából visszatért a Vatikánba. Szerinted az európai népek közös múltjának ismerete, elmélyítése, hozzájárulhat a földrész keresztény arculatának megújításához?
Válasz: Igen, azt hiszem, hogy egymás kultúráinak megismerése, a népek közötti szövetség, egyetértés, hasznos és szép, mindenképpen pozitív.
Kérdés: Angelo Sodano bíboros, vasárnap délelőtt, a Sixtuszi kápolnában bemutatott jubileumi szentmisén mondott homíliájában arra utalt, hogy a svájci gárdisták az egyház egyetemességét képviselik. Erről mi a tapasztalatod?
Válasz: Ez az általam végzett munka másik nagyon szép területe, az, hogy minden nap a világ minden részéről érkezett emberekkel találkozhatom, személy szerint engem sok élménnyel gazdagít, nagy megelégedéssel tölt el. Azon túl, hogy a Szentatyát szolgálom, ez a része munkámnak arra késztet, hogy minden nap, egy-egy mosolyt ajándékozzak azoknak, akik hozzám fordulnak.