2006-01-23 10:27:40

A svájci gárdista a Szentatya „névjegykártyája”


Milyen feltételeknek kell megfelelnie egy svájci gárdistának?
A svájci gárdista először is gyakorló katolikus. A római kúria szívében szolgál nap mint nap, folyamatosan kapcsolatba kerül a zarándokokkal, akik Szent Péter sírját keresik föl és különböző liturgikus szertartásokon vesznek részt a Vatikánban. Nyilvánvaló tehát, hogy a svájci gárdista vallásos hovatartozásával és magatartásával a Szentatya „névjegykártyája”.
A svájci állampolgárság alapfeltétel, mint ahogy az anyaországhoz való kötődés is elvárt. A testület esztétikai megjelenése miatt fontos kritérium a testmagasság is: ez minimum 174 cm kell, hogy legyen. A jelentkezők Svájcban alapos orvosi vizsgálaton esnek át, amelybe pszichológiai teszt is tartozik. A Pápa biztonságára csak feddhetetlen életű személyek vigyázhatnak. Ami a katonai kiképzést illeti, a svájci gárdisták két éves sorkötelezettsége nem elegendő idő az alapok elsajátításához. Ezért a gárdistának már eleve rendelkezni kell a svájci hadseregben megszerzett szükséges katonai tulajdonságokkal, tekintve, hogy ugyanazt a katonai nyelvet használják és a fegyelmi felfogásuk is megegyezik. A svájci gárdista-jelölt legyen ügyes, tettre kész és hatékony. Rendelkezzék min. három éves felsőfokú tanulmányokról szóló diplomával.
A testület tagjai csak férfiak lehetnek, nagy részük nőtlen, akik két-három fős szobákban laknak (bár kezdetben nagyobb hálótermekben helyezik el őket). Kevés lakást tudnak rendelkezésükre bocsátani a Vatikánban (apró állam lévén), a nősülés szabályokhoz kötött: a minimum tizedesi rangig jutott gárdistának be kell tölteni 25. életévét, három év szolgálattal a háta mögött további három évig kell szolgálnia. Mivel fiatal testületről van szó, csak 30 éves korig lehet jelentkezni a Svájci Gárda soraiba. Évi mintegy harminc új gárdistát toboroz a testület három újoncképző iskolában. A 26 napos kiképzés során elvi és gyakorlati útmutatást kapnak a jelöltek, akiktől elvárt az olasz nyelvtudás, az önvédelmi sportokban való jártasság, valamint a testőrség parancsainak, a helyszínek és személyek ismerete.
Minden évben május 6-án, Róma kifosztásának évfordulóján teszik le ünnepélyes esküjüket az újoncok. Az Apostoli Palota előtti elegáns Szent Damazusz-udvarban kerül sor az eskütételre, amelyen mintegy 3500 meghívott vendég vesz részt; köztük svájci politikusok és katonai vezetők, az új gárdisták rokonai, barátai, támogatói. A Pápai Svájci Gárda, a főparancsnoktól az alabárdosokig díszegyenruhát visel s minden szem rájuk szegeződik: a katonai zenekar dobszólója után a káplán fölolvassa az eskü szövegét:
„Esküszöm, hogy híven, lojálisan és tisztességgel szolgálom XVI. Benedek pápát és törvényesen megválasztott utódait. Minden erőmmel, ha kell, akár életem föláldozásával is az ő védelmüknek szentelem magam. Ezeket a kötelezettségeket vállalom a bíborosi testület tagjai felé is a Sedes Vacans teljes időtartamára. Ígérem továbbá, hogy a kapitány és valamennyi felettesem iránt tisztelettel, hűséggel és engedelmességem viseltetem. Esküszöm. Isten és védőszentjeim engem úgy segéljenek.”
Ezután minden egyes újoncot név szerint szólítanak, akik bal kezüket a testorség zászlajára téve, jobb kezük három ujját széttárva – a Szentháromság jelképeként – leteszik az esküt. A Svájci Gárda védoszentjei: Szent Márton, Szent Sebestyén, Flüei Szent Miklós.
Mivel töltik szabadidejüket a gárdisták?
A pápai testőrök munkája nem sok testmozgást tesz lehetővé, ezért sok gárdista igyekszik ezt bepótolni szabadidejében. Minden évben tartanak sportnapot részükre. A testületnek 1975 óta van saját labdarúgócsapata, amely leginkább baráti mérkőzéseken játszik svájci vagy egyéb külföldi csapatokkal. Részt vesznek a vatikáni bajnokságon is, bár szolgálatuk elsobbséget élvez, ezért gyakran le kell mondani vagy elhalasztani a meccseket. A kaszárnya alagsorában sportterem várja modern erőgépeivel a fiatal gárdistákat. Ezen kívül a labdajátékok kedvelőinek tornaterem áll rendelkezésére, de sokan kocognak a Vatikáni kertekben. A tenisz, a kerékpározás mellett az úszás is kedvelt sport a testőrök körében; erre vagy a tenger, vagy valamelyik lelki közösség uszodája szolgáltatja a helyszínt.
A Svájci Gárda zenekara tagja a svájci fúvósok szövetségének. A testőrség 1506-os megalapítása óta a zenekar alapvetoen megőrizte történelmi hagyományait, de természetesen magán viseli az idők változásának jeleit is. Kezdettől fogva híres volt a dob és a furulya, amely kiegészült más hangszerekkel is. A 110 fős testőrség körülbelül 10-15 zenészt tud kiállítani az éves koncertekre.
Szabadidejükben a svájci gárdisták feletteseik vezetésével szívesen kirándulnak Rómában és környékén; a nevezetességek és híres zarándokhelyek fölkeresése után a kirándulás rendszerint kellemes vacsorával zárul. 







All the contents on this site are copyrighted ©.