Milyen feltételeknek kell megfelelnie egy svájci gárdistának? A svájci gárdista
először is gyakorló katolikus. A római kúria szívében szolgál nap mint nap,
folyamatosan kapcsolatba kerül a zarándokokkal, akik Szent Péter sírját keresik föl
és különböző liturgikus szertartásokon vesznek részt a Vatikánban. Nyilvánvaló tehát,
hogy a svájci gárdista vallásos hovatartozásával és magatartásával a Szentatya „névjegykártyája”.
A svájci állampolgárság alapfeltétel, mint ahogy az anyaországhoz
való kötődés is elvárt. A testület esztétikai megjelenése miatt fontos kritérium a
testmagasság is: ez minimum 174cm kell, hogy legyen. A jelentkezők
Svájcban alapos orvosi vizsgálaton esnek át, amelybe pszichológiai teszt is tartozik.
A Pápa biztonságára csak feddhetetlen életű személyek vigyázhatnak. Ami a katonai
kiképzést illeti, a svájci gárdisták két éves sorkötelezettsége nem elegendő idő az
alapok elsajátításához. Ezért a gárdistának már eleve rendelkezni kell a svájci hadseregben
megszerzett szükséges katonai tulajdonságokkal, tekintve, hogy ugyanazt a katonai
nyelvet használják és a fegyelmi felfogásuk is megegyezik. A svájci gárdista-jelölt
legyen ügyes, tettre kész és hatékony. Rendelkezzék min. három éves felsőfokú tanulmányokról
szóló diplomával. A testület tagjai csak férfiak lehetnek, nagy részük nőtlen,
akik két-három fős szobákban laknak (bár kezdetben nagyobb hálótermekben helyezik
el őket). Kevés lakást tudnak rendelkezésükre bocsátani a Vatikánban (apró állam lévén),
a nősülés szabályokhoz kötött: a minimum tizedesi rangig jutott gárdistának be kell
tölteni 25. életévét, három év szolgálattal a háta mögött további három évig kell
szolgálnia. Mivel fiatal testületről van szó, csak 30 éves korig lehet jelentkezni
a Svájci Gárda soraiba. Évi mintegy harminc új gárdistát toboroz a testület három
újoncképző iskolában. A 26 napos kiképzés során elvi és gyakorlati útmutatást kapnak
a jelöltek, akiktől elvárt az olasz nyelvtudás, az önvédelmi sportokban való jártasság,
valamint a testőrség parancsainak, a helyszínek és személyek ismerete. Minden
évben május 6-án, Róma kifosztásának évfordulóján teszik le ünnepélyes esküjüket
az újoncok. Az Apostoli Palota előtti elegáns Szent Damazusz-udvarban kerül sor az
eskütételre, amelyen mintegy 3500 meghívott vendég vesz részt; köztük svájci politikusok
és katonai vezetők, az új gárdisták rokonai, barátai, támogatói. A Pápai Svájci Gárda,
a főparancsnoktól az alabárdosokig díszegyenruhát visel s minden szem rájuk szegeződik:
a katonai zenekar dobszólója után a káplán fölolvassa az eskü szövegét: „Esküszöm,
hogy híven, lojálisan és tisztességgel szolgálom XVI. Benedek pápát és törvényesen
megválasztott utódait. Minden erőmmel, ha kell, akár életem föláldozásával is az ő
védelmüknek szentelem magam. Ezeket a kötelezettségeket vállalom a bíborosi
testület tagjai felé is a Sedes Vacans teljes időtartamára. Ígérem továbbá,
hogy a kapitány és valamennyi felettesem iránt tisztelettel, hűséggel és engedelmességem
viseltetem. Esküszöm. Isten és védőszentjeim engem úgy segéljenek.” Ezután
minden egyes újoncot név szerint szólítanak, akik bal kezüket a testorség zászlajára
téve, jobb kezük három ujját széttárva – a Szentháromság jelképeként – leteszik az
esküt. A Svájci Gárda védoszentjei: Szent Márton, Szent Sebestyén, Flüei Szent Miklós. Mivel
töltik szabadidejüket a gárdisták? A pápai testőrök munkája nem sok testmozgást
tesz lehetővé, ezért sok gárdista igyekszik ezt bepótolni szabadidejében. Minden évben
tartanak sportnapot részükre. A testületnek 1975 óta van saját labdarúgócsapata,
amely leginkább baráti mérkőzéseken játszik svájci vagy egyéb külföldi csapatokkal.
Részt vesznek a vatikáni bajnokságon is, bár szolgálatuk elsobbséget élvez, ezért
gyakran le kell mondani vagy elhalasztani a meccseket. A kaszárnya alagsorában sportterem
várja modern erőgépeivel a fiatal gárdistákat. Ezen kívül a labdajátékok kedvelőinek
tornaterem áll rendelkezésére, de sokan kocognak a Vatikáni kertekben. A tenisz, a
kerékpározás mellett az úszás is kedvelt sport a testőrök körében; erre vagy a tenger,
vagy valamelyik lelki közösség uszodája szolgáltatja a helyszínt. A Svájci Gárda
zenekara tagja a svájci fúvósok szövetségének. A testőrség 1506-os megalapítása
óta a zenekar alapvetoen megőrizte történelmi hagyományait, de természetesen magán
viseli az idők változásának jeleit is. Kezdettől fogva híres volt a dob és a furulya,
amely kiegészült más hangszerekkel is. A 110 fős testőrség körülbelül 10-15 zenészt
tud kiállítani az éves koncertekre. Szabadidejükben a svájci gárdisták feletteseik
vezetésével szívesen kirándulnak Rómában és környékén; a nevezetességek és híres zarándokhelyek
fölkeresése után a kirándulás rendszerint kellemes vacsorával zárul.