„A kannibálok még léteznek” – a szolgaság modern formáiról tartottak előadást a mercedárius atyák a Vatikáni Rádióban

A rabszolga-kereskedők soha nem hagytak föl tevékenységükkel. A rabszolgák a mai napig léteznek. Erről a témáról folytatott kerekasztal-beszélgetést január 17-én, kedden délelőtt a Vatikáni Rádió Marconi-termében Giampaolo Crepaldi püspök, a Iustitia et Pax Pápai Tanács titkára, Giovannino Tolu atya, a mercedáriusok legfőbb elöljárója, valamint Masabo Damase atya, burundi író és Antonio Pelayo, a római külföldi sajtószövetség elnöke. („A rabszolgaság bűn” - című előadásában Crepaldi püspök megállapította: a halálbüntetés, a bevándorlás, a nők és kiskorúak prostitúciója esetében a bűnösök gyakran keresztények.)
A mercedárius szerzetesek közel nyolcszáz éve küzdenek a szolgaság ellen. Amikor 1218-ban a spanyol Nolaszkói Szent Péter megalapította rendjüket, a szerzetesek a muzulmán országokban raboskodó keresztény foglyok kiváltásán munkálkodtak. Ma más típusú láncokat kell szétszakítaniuk; a börtön és a szükség rabjainak láncait. A küldetés és az odaadás azonban változatlan – erről tanúskodnak Dino Lai mercedárius atya, az Oázis - a börtönből szabadultakat ellátó olasz segélyközpont vezetőjének szavai:
Elsősorban azokról a bevándorlókról van szó, akik a börtönökből jönnek és akiket senki nem akar. A szolgaság modern formái közül a legdrámaibbak a tragikus konfliktusok árnyékában alakulnak ki. Ez történik afrikai férfiak és nők millióival, akiknek a burundi szerző, Damase atya ajánlotta könyvét: „A Nagy tavak drámája, vázlat a bantuk szenvedésteológiájáról”- címmel. De ebből a fájdalomból – magyarázta Damase atya – az afrikai népek kitörhetnek, hogy a béke új időszakát éljék. Burundiban most él a remény, hiszen a lázadó katonák, akik nemrég még ellenségek voltak, ma nemzeti hadsereget alakítottak. Az emberek belefáradtak a háborúba, amely nem más, mint az ember szolgaságának, az önzésnek a következménye: amikor az ember mindent magának akar, anélkül, hogy megosztaná másokkal, amije van – tette hozzá a burundi író.
A könyvismertetés után bemutatták azt a Karthoumban, Szudánban megvalósuló tervet, amelynek keretében befogadóközpontot létesítenek a gyermekkatonák számára, akiket muzulmán fegyveres csoportoktól váltottak ki.