XVI. Benedek pápa beszéde a Református Egyházak Világszövetségének tagjaihoz
A Szentatya angol nyelvű beszédében szeretettel köszöntötte a Világszövetség vezetőit,
hálás szívvel megköszönve, hogy küldöttségük jelen volt mind előde, II. János Pál
temetésén, mind péteri szolgálata kezdetén. Örömmel állapította meg, hogy kölcsönös
tisztelet és barátság jegyében gondviselésszerű gyümölcsöket hoz az elmúlt négy évtizedben
folytatott testvéri párbeszéd és együttműködés, és ez a jövő számára a biztos remény
záloga. Az elmúlt hónapban emlékeztünk meg a II. vatikáni zsinat lezárásának negyvenedik
évfordulójáról, amelynek során közzétették az ökumenizmusról szóló, Unitatis Redintegratio
k. nyilatkozatot. A katolikusok és reformátusok közötti párbeszéd, amely nemsokkal
azután kezdődött, nagy mértékben hozzájárult a teológiai megfontolás és történelmi
kutatás igényes munkájához, amely nélkülözhetetlen a XVI. században létrejött tragikus
megosztottság leküzdéséhez. A párbeszéd egyik eredményeként az egyetértés jelentős
területei körvonalazódtak a reformátusok egyházról alkotott nézete, mint Creatura
Verbi, valamint a katolikus tanítás között, miszerint az egyház Isten Krisztusban
kiáramló kegyelmének elsődleges szentsége. Bátorító jel, hogy a párbeszéd jelenlegi
szakaszában tovább kutatják ezeknek a megközelítéseknek a gazdagságát – mondta beszédében
XVI. Benedek pápa. Az Ökumenizmusról hozott nyilatkozat megállapította, hogy nincs
igazi ökumenizmus „a szív megtérése nélkül”. A Szentatya emlékeztetett rá, hogy pápasága
kezdetén már kifejezte azt a meggyőződését, hogy a belső megtérés minden ökumenikus
előrehaladás előfeltétele. Előde, II. János Pál szavait idézve rámutatott arra, hogy
szükség van az „emlékezet megtisztítására”. Ezáltal nyithatjuk meg szívünket Krisztus
teljes igazságának befogadására. Az elhunyt Pápa, különösen a 2000-es szentévben erőteljes
lendületet adott az emlékezet megtisztításához a katolikus egyházban – utalt rá XVI.
Benedek, majd örömmel vette tudomásul, hogy a Világszövetséghez tartozó református
egyházak közül többen is követték ezt a példát. Az ehhez hasonló gesztusok mélyítik
el az egyházak közötti kapcsolatokat – tette hozzá a Szentatya, majd a keresztények
egységére való törekvés megújításáért fohászkodott. Az előttünk álló út bölcsességre,
alázatra, türelemre, valamint tapasztalatcserére szólít fel bennünket. Újítsuk meg
bizalmunkat, az evangéliumnak engedelmeskedve vessük reményünket Krisztusnak az Egyházért
mondott imádságába, az Atyának irántunk való szeretetébe és a Szentlélek erejébe –
mondta végül XVI. Benedek Pápa a Református Egyházak Világszövetségének vezetőihez
intézett beszédében.