"Szűz Mária példáját követve hagyjuk, hogy mindig és kizárólag Jézus Krisztus vezessen minket, aki tegnap, ma és mindig ugyanaz marad!" - mondta XVI. Benedek pápa homíliájában

XVI. Benedek pápa homíliájában emlékeztetett rá, hogy az újév első napjának liturgiájában tekintetünket továbbra is Isten Fia megtestesülésének nagy titka felé fordítjuk, mialatt különös módon szemléljük Szűz Mária anyaságát. Amint az a szentmise második olvasmányában elhangzott, Pál apostol Galatákhoz írt levelében (Gal 4,4) nagyon finoman utal arra a személyre, akin keresztül Isten Fia eljött a világba: a Názáreti Máriára, Isten Anyjára, a Theotokosra. Az új év kezdetén kövessük az Úr hűséges tanítványának példáját, hogy megtanuljuk Tőle miként fogadjuk be hitben és imádságban Isten üdvösségét, amelyet az Úr mindenkire ki akar árasztani, aki bizakodik irgalmas szeretetében – mondta a Szentatya.
Az üdvösség Isten ajándéka: az újévi szentmise első olvasmányában - Mózes negyedik könyvében áldásként tűnik föl előttünk: „Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged!...Fordítsa feléd orcáját az Úr, és adjon neked békességet!” (4Móz 6,24,26). Itt arról az áldásról van szó, amelyért a papok kiemelkedő liturgikus ünnepek végén fohászkodtak a nép számára, különösen is újévkor – folytatta homíliáját XVI. Benedek pápa. - Nagyon jelentőségteljes szöveggel állunk szemben, amelyet az Úr nevének ismétlődése tagol minden egyes versszak elején. A szöveg nem korlátozódik az elv egyszerű kijelentésére, hanem igyekszik megvalósítani azt, amit állít. Köztudott ugyanis, hogy a sémi gondolkodásban az Úr áldása saját erejénél fogva jólétet és üdvösséget hoz, miképpen az átok szerencsétlenséget és romlást idéz elő. Az áldás hatásossága abban nyilvánul meg Isten részéről, hogy megőriz minket (vö. 24), hogy könyörületes irántunk (vö.25) és hogy nekünk ajándékozza a békét; azaz más szóval a boldogság bőségét kínálja nekünk.
Ezt az ősi áldást újra hallgatva az új naptári év elején olyan, mintha a liturgia bátorítani akarna minket, hogy fohászkodjuk az Úr áldásáért a most megkezdődött új évre, hogy mindannyiunk számára legyen a bőség és a béke éve. XVI. Benedek pápa ezzel a jókívánsággal fordult a szentmisén jelen lévő szentszéki diplomáciai testület tagjaihoz. A Pápa köszöntötte továbbá Angelo Sodano bíboros államtitkárt, valamint Renato Martino bíborost, a Iustitia et Pax Pápai Tnács elnökét és a dikasztérium tagjait, akiknek háláját fejezte ki elkötelezett munkájukért az idei béke világnapra szóló üzenet terjesztésében, hogy így az eljusson a keresztényekhez és minden jóakaratú emberhez. Szívélyes szavakkal fordult a Szentatya a „pueri cantores”, vagyis a templomi kórusokban éneklő gyermekekhez, akik nagy számban voltak jelen a Szent Péter-bazilikában: a gyermekek énekükkel még ünnepélyesebbé teszik e szentmisét, mellyel Istenhez fohászkodunk a béke ajándékáért az egész világ számára.
XVI. Benedek pápa ezután az idei béke világnap üzenetével folytatta szentbeszédét: Az „Igazságban a béke” – címmel azt a meggyőződést akartam kifejezni, „hogy amikor az ember ráhagyatkozik az igazság fényére, akkor szinte magától értetődően a béke útját járja” – magyarázta témaválasztását a Szentatya. (vö. Békeüzenet 3.pont) Ennek hatékony és találó megvalósítását látjuk abban az evangéliumi részletben, amelyet a liturgia e napra ír elő (vö. Lk 6,16): tehát a pásztorok jelenetében, akik Betlehembe igyekeznek a Gyermek imádására. A Lukács evangelista által leírt szegény és egyszerű pásztorok, akik engedelmeskednek az angyal parancsának és szót fogadnak Isten akaratának, talán nem a számunkra legkönnyebben hozzáférhető képet adják az emberről, aki ráhagyatkozik az igazság fényére és így képessé válik a béke világának építésére?” - tette föl a kérdést XVI. Benedek pápa.
A béke, melyre szívében minden ember vágyik, napról napra épül valamennyiünk segítségével, amelyhez értékes módon járult hozzá a II. Vatikáni Zsinat Gaudium et spes-k. konstitúciója is. Ebben a zsinati atyák megállapítják: „(az emberi család a reá váró feladatot tudniillik)…, hogy az egész földkerekségen minden ember számára egy igazán emberibb világot építsen, csak akkor tudja teljesíteni, ha mindenki megújhodott lélekkel, az igaz békéért fáradozik.” (Gaudim et spes, 77.) Abban a történelmi pillanatban, amikor 1965. december 7-én közzétették a konstitúciót - hasonlóan napjaink történéseihez – különböző feszültségektől volt terhes a világ. A föld számos részén továbbra is fennálló igazságtalan és erőszakos helyzetekkel, a békére nehezedő új és még alattomosabb fenyegetésekkel szemben, mint a terrorizmus, a nihilizmus, a fanatikus szélsőségesség, egyre nagyobb szükség van arra, hogy együtt munkálkodjunk a békéért! – hangzott XVI. Benedek pápa erőteljes felhívása.
Bátorságra és bizakodásra van szükség Istenben és emberben ahhoz, hogy a béke útját járjuk, egyének és népek, nemzetközi szervezetek és világhatalmak egyaránt. A béke világnapra írt üzenetében a Szentatya különösen az ENSZ figyelmét kívánta felhívni arra, hogy ébredjen ismét tudatára felelősségének az igazságosság, a szolidaritás és a béke értékeinek előmozdítására világunkban, amelyet egyre inkább megjelöl a kiterjedt globalizáció. Ha a béke minden jóakaratú ember vágya, akkor Krisztus tanítványai számára a béke állandó küldetés, mely arra ösztönzi őket, hogy hirdessék a „Béke Evangéliumát”. Tegyenek róla tanúságot, hirdessék, hogy Isten teljes igazságának felismerése elengedhetetlen feltétel a béke igazságának megszilárdításához. A Szentatya ezután annak a reményének adott hangot, hogy ennek tudatosítása révén valamennyi keresztény közösség a szeretetben megújult emberiség kovászává válik.
„Mária pedig szívébe véste szavaikat és el-elgondolkodott rajtuk” (Lk 2,19) Homíliája végén XVI. Benedek pápa emlékeztetett rá, hogy az év első napját Mária alakja jelöli meg, akit Lukács evangelista a csöndes Szűzként ír le, aki Isten Igéjében él. Mária megőrzi szívében az Istentől jövő szavakat és mintegy mozaikként összeállítva megtanulja értelmezni azokat. Az ő nyomdokain akarjuk mi is megtanulni, hogyan legyünk figyelmes és engedelmes tanítványai az Úrnak. Mária anyai segítségével kötelezzük el magunkat, hogy serényen munkálkodjunk a béke „műhelyében”, Krisztus, a Béke Fejedelme nyomán. Szűz Mária példáját követve hagyjuk, hogy mindig és kizárólag Jézus Krisztus vezessen minket, aki tegnap, ma és mindig ugyanaz marad! – zárta újévi homíliáját XVI. Benedek pápa.