XVI. Benedek pápa beszéde Franciaország új szentszéki nagykövetéhez

Hétfőn délelőtt 11 órakor a Szentatya kihallgatáson fogadta Bernard Kessedjian-t, Franciaország új szentszéki nagykövetét, aki bemutatta kormánya megbízólevelét. A diplomatához intézett beszédében a Pápa kiemelte, hogy a Szentszék sajátos figyelmet fordít a francia nemzetre. A katolikus egyház minden szinten elkötelezte magát az ország társadalmi életében, a szolidaritás a keresztény hagyomány része, amelynek alapja Krisztus mindenki iránti szeretete – hangoztatta a Szentatya.
Franciaország idén ünnepli az egyház és az állam szétválasztására vonatkozó törvényrendelet 100. évfordulóját. Mint ahogy arra II. János Pál pápa február 11-én, a francia püspökökhöz írt levelében emlékeztetett, a laicitás alapelve a hatalom egészséges megkülönböztetéséből áll, amely nem jelent egymással való szemben állást, és nem zárja ki, hogy az egyház egyre tevékenyebben részt vegyen a társadalmi életben, tiszteletben tartva mindkét fél illetékességét. Ez a felfogás lehetővé teszi az egyház nagyobb önállóságának előmozdítását, mind szervezetében, mind küldetésében. A Pápa örömének adott hangot, hogy Franciaországban az egyház és a polgári hatóságok minden szinten párbeszédet folytatnak egymással, amely bizonyára meghozza majd gyümölcsét.
Utalva a nagykövet beszédére, ezután a Szentatya a közelmúlt társadalmi problémáiról szólt. Az országban kialakult nehéz helyzet tükrözi a fiatalok egy részének mély elégedetlenségét. Ez a jelenség nemcsak a nagyvárosi külterületeket, hanem a lakosság minden rétegét érinti. Ezek a társadalmat érintő erőszakos tettek, amelyek mindenképpen elítélendők, üzenetet hordoznak, mégpedig a fiatalok részéről. Arra szólítanak fel bennünket, hogy vegyük figyelembe kéréseiket, és - mint ahogy Jean-Pierre Ricard, bordeaux-i érsek, a francia püspökkari konferencia elnöke mondta – a társadalmi feszültségekre megfelelő választ kell adni.
Franciaország befogadott külföldi dolgozókat családjaikkal, akik a második világháború befejezése óta nagymértékben hozzájárultak a nemzet fejlődéséhez. Fontos, hogy ma megköszönjék nekik és leszármazottaiknak, akiknek nagy része már francia állampolgár, ezt a gazdasági, kulturális és társadalmi gazdagságot. Ma az jelenti a kihívást, hogy a gyakorlatban is megéljék az egyenlőség, testvériség értékeit, amely az országban használatos euró nemzeti oldalán is szerepelnek. Arra kell törekedni, hogy a törvényes különbözőségek tiszteletben tartásával, minden állampolgár közreműködésével létre jöjjön a valódi közös kultúra, amely alapvető erkölcsi és lelki értékeket tartalmaz. A fiatalok számára pedig olyan társadalmi és személyes eszményeket kell felmutatni, amely hozzásegíti őket ahhoz, hogy megőrizzék reményüket és bízzanak a jobb jövőben.
Különös figyelmet kell fordítani a házasság és a család intézményére, amelyhez semmilyen más kapcsolatrendszerre épülő szervezet nem hasonlítható. A család a társadalmi élet alapja, amely pótolhatatlan szerepet tölt be az ifjúság nevelésében. Nélkülözhetetlen értékeket nyújt a fiatalok személyes érlelődéséhez és a közjó iránti érzékéhez. Ezért minden támogatást meg kell adni, hogy a család ne mondjon le nevelői küldetéséről, és ne hagyja sorsukra a fiatalokat. A Szentatya ismételten leszögezte, hogy az egyház, amely mindenütt elkötelezte magát a család védelmére, segíteni kívánja feladatukban a nevelőket, oktatókat, akik azon fáradoznak, hogy a fiatalok felelős felnőttekké váljanak, hogy a társadalom teljes jogú tagjainak érezzék magukat.
XVI. Benedek pápa még érintette a bioetika kérdését. Az itt hozott döntések egyre inkább azt mutatják, hogy az embert, legalábbis léte első pillanataiban, pusztán a tudományos kutatás tárgyának tekintik. Az etikai kérdéseket nem elsősorban a tudomány, hanem az emberi szempontok szerint kell megközelíteni, a kérdésnek kijáró tisztelet jegyében. Ennek az alapvető erkölcsi kritériumnak az elfogadása nélkül nehéz lesz olyan valóban emberi társadalmat építeni, amely kivétel nélkül mindenkit tiszteletben tart.
A Szentatya még utalt arra a felelősségre, amely a gazdag nemzetekre hárul a fejlődő országokkal szemben. Erre mutatott példát a közelmúltban az afrikai-francia csúcsértekezlet, amelyet Maliban tartottak meg. A cél mindig legyen ezen országok önállóságának megteremtése, hogy ők is főszereplőként vehessenek részt a világgazdasági életben.
Végül a Pápa a lourdes-i Szűzanya, valamint a francia föld számos szentje oltalmába ajánlotta az országot és vezetőit, majd apostoli áldásával búcsúzott az új szentszéki nagykövettől.