A Szentlélek „nagy ajándéka” az egyház számára címmel a II. vatikáni zsinatra emlékező kiállítás nyílt Rómában a Katolikus Akció és az Olasz Püspöki Kar közös szervezésében

A szerdán megnyílt kiállítást XVI. Benedek pápa december 8-án, Szeplőtelen Fogantatás ünnepén áldotta meg, mielőtt a római Mária szobornál tett látogatása után visszatért volna az Apostoli Palotába. A Szent Péter bazilika kupolájának 16 ablakára utaló megannyi 16 tabló korabeli képekkel, szöveg idézetekkel eleveníti fel a XX. Század legfontosabb egyházi eseményének történetét. Fényképek, videó felvételek, interjúk segítségével nyerünk bepillantást a múltba, hogyan végezték munkájukat a zsinati atyák, hogyan születtek az egyház megújulásának irányelveit meghatározó dokumentumok. Az 1962. október 11-én Boldog XXIII. János által megnyitott zsinat, amelyet VI. Pál 40 évvel ezelőtt zárt le ünnepélyesen, 4 ülésszakra oszlott. Az első mindössze néhány hétig, 1962. december 8-ig tartott, amelynek során nem fogadtak el semmilyen dokumentumot. A második szakaszban, 1963. szeptember 29 és december 4. között született meg a Sacrosanctum concilium k. zsinati konstitúció, amely a liturgiáról szólt, illetve az Inter mirifica, szintén új korszakot nyitó dekrétum, amely a tömegtájékoztatási eszközök témájával foglalkozott.
A harmadik, 1964. szeptember 14 és november 21 közötti ülésszak során hagyták jóvá a zsinati atyák az egyházról szóló Lumen gentium k. dogmatikai konstitúciót, valamint két dekrétumot, az Unitatis redintegratio kezdetűt az ökumenizmusról, valamint a keleti egyházakról szóló Orientalium ecclesiarum k. dokumentumot.
A zsinat tanításait összefoglaló többi dekrétumot, nyilatkozatot illetve konstitúciót a negyedik, 1965. szeptember 14 és december 8 között megtartott utolsó ülésszakán fogadták el. Ezek között volt a nem keresztény vallásokkal való kapcsolatokat megújító Nostra aetate k. nyilatkozat, a Dei Verbum k. dogmatikai konstitúció, illetve vallásszabadságról szóló Dignitatis humanae k. nyilatkozat, amelyek 40 év elmúltával sem veszítettek semmit időszerűségükből. Az olasz Katolikus Akció, a kiállítással egyidejűleg megjelentette „Zsinat a világért” c. kötetét, hiszen, amint országos elnöke, Luigi Alici, rádiónknak adott nyilatkozatában mondta: 40 év távlatából nagyon fontos, hogy ébren tartsuk az emlékezetet. A mai nemzedék ugyanis egy olyan egyházba született, amely éppen a zsinatnak köszönhetően újult meg. Ma az a világi hívők feladata, hogy kritikus és építő párbeszédet folytassanak korunk embereivel, amelyben úgy tűnik, háttérbe szorul az ember és az emberiség központi helye, holott erre épül a Gaudium et spes k. zsinati dokumentum üzenete. A kiállításon látható videó interjúk a zsinati tanítás lényegére világítanak rá. Luigi Sartori padovai prelátus, az egyik legnevesebb olasz teológus szerint a dokumentumok közül a legfontosabb talán a Lumen gentium – a nemzetek világossága k. dogmatikai konstitúció negyedik pontja, amely a világi hívők egyházban elfoglalt helyét, sajátos küldetését tárgyalja, hangsúlyozva egyetemes papságukat, a világban betöltött prófétai szerepüket és tanúságtételüket.
A korabeli fényképeken láthatjuk a fiatal német teológust, Joseph Ratzingert, illetve többször is feltűnik VI. Pál pápa mellett a krakkói érsek alakja, aki pápasága során szüntelenül hivatkozott a zsinati tanításra. II. János Pál pápa, Tertio millenio Adveniente k. apostoli levelében megállapította, hogy ez a zsinat hasonló volt az előzőkhöz és mégis annyira más volt, figyelmét Krisztus és az egyház misztériumára, a világ felé való megnyílásra irányította. Az Olasz Katolikus Akció által szervezett kiállítás végül emlékeztet XVI. Benedek pápa október 30-án, az Úrangyala elimádkozásakor mondott szavaira: ismét vegyük kezünkben a II. vatikáni zsinat dokumentumait, tartsuk életben lelkiségét, hogy hozzájáruljunk a világban az egyetemes testvériség megvalósításához. Ez felel meg Isten akaratának, aki az embert saját képmására teremtette.