November 30-án közzétették az Olasz Püspökkari Konferencia 55. közgyűlésének záróközleményét

Az olasz püspökök összejövetelére Assisiben került sor november 14 és 18 között, 223 főpásztor részvételével. Jelen volt 9 nyugalmazott püspök, valamint Paolo Romeo érsek, olaszországi apostoli nuncius. Részt vettek továbbá a papok, az Istennek szentelt élet, valamint a világi társulatok, papképző intézetek, az egészségügyi lelkipásztorkodás képviselői is. A közgyűlés megemlékezett a 40 évvel ezelőtt lezárult II. Vatikáni zsinatról, illetve kiértékelte a kölni Ifjúsági Világtalálkozót.
Záróközleményükben az olasz főpásztorok többek között elemezték a nemzetközi helyzetet, az ország életét valamint arról közölnek megfontolásokat, hogy a helyi egyház hogyan járulhat hozzá a társadalom életéhez. A püspökök ismételten felhívást intéztek a politikai vezetőkhöz, hogy kötelezzék el magukat a szolidaritás konkrét és tevékeny formáinak megvalósítására. A világot sújtó csapások közül kiemelték a kasmíri földrengést, az Indonéziában, a Kaukázusban, Indiában, Jordániában véghezvitt iszlám terrorista merényleteket, a keresztényüldözést, Irak drámai helyzetét, a Szentföld sorsának rosszabbodását, valamint az iráni elnök Izraelre vonatkozó kijelentése nyomán kialakult feszültséget, a fertőző betegségek terjedését Afrikában.
Ami földrészünket illeti, az Európai Unió mozdulatlanságát hangsúlyozták, valamint rámutattak a párizsi zavargásokra, amelyek a bevándorlók rossz közérzetét, a beilleszkedés nehézségeit tükrözték.
Az olasz helyzetre utalva a főpásztorok kiemelték a politikai pártok közötti növekvő feszültség légkörét, amely egy kemény hangvételű választási kampányt vetít elő. Halaszthatatlan szükség van törvényhozó és intézményes szinten olyan családpolitikára, amely elősegíti a születések növekedését, lehetővé teszi a gyermekek oktatásához és eltartásához kapcsolódó igények kielégítését. Ami pedig az állam és az egyház kapcsolatát illeti a laicitás kérdésében, az olasz főpásztorok – teljes összhangban XVI. Benedek pápának az olasz képviselőházhoz intézett üzenetével – ismételten leszögezték, hogy „pozitív laicitásra” van szükség, amelynek vonatkozási pontjait az alapvető emberi jogok képezik, közöttük a vallásszabadság is. Az egyház nyíltan és ténylegesen elkötelezi magát a személy érdekében, az egyéni és társadalmi méltóságához kapcsolódó értékei előmozdítására, különös tekintettel az életre és a családra. Ez nem sérti az Olasz Köztársaság laicitását, hanem mindenki számára felkínált szolgálat a közjó érdekében. Egy olyan egyház, amely hallgatna ezekről a kérdésekről, még ha azt saját, törvényes intézményes érdekei megóvására tenné is, nem válna sem saját maga, sem Olaszország javára.