Oroszországban javulnak a kapcsolatok a katolikus és az ortodox egyház között

XVI. Benedek pápaságának megkezdése óta változás történt az ortodox egyháznak a katolikus egyház iránti magatartásában. A moszkvai pátriárkátus az új pápaságot akarja felhasználni arra, hogy kilépjen olyan helyzetből, amely nem vezetne sehová. Joseph Werth novoszibirszki püspök, az orosz katolikus püspöki kar elnöke ezzel magyarázza annak a légkörnek a kialakulását, amely az utóbbi évek súlyos feszültségei után újabban jellemzi a moszkvai pátriárkátus és az oroszországi katolikus egyház kapcsolatait. Ez az új helyzet a konkrét reménység jeleit tartalmazza a jövő számára. A német eredetű püspök mindezt svájci utazása során mondta, ahová a „Kirche in Not” – „Szükségben lévő egyház” segélyszerv meghívására érkezett. Joseph Werth püspök svájci látogatása végén hosszú interjút adott az APIC francia nyelvű hírügynökségnek, amelyben így foglalja össze gondolatait: „A moszkvai pátriárkátus egészen biztosan más módon érzékeli a jelenlegi pápát, a lengyel pápával szemben. De nem ez a döntő szempont, hiszen az új pápa nem módosított semmit elődéhez képest. Az ortodox egyház valójában már egy idő óta felmérte, hogy a XXI. században nem folytathat ellenséges politikát a katolikus egyház irányában, továbbá az a körülmény, hogy új pápa került Péter székébe alkalmul szolgált az új alapokból való kiindulásra.” A novoszibirszki püspök mérsékelten optimista a jövőt illetően. „Új szakaszhoz érkeztünk – mondta – és én remélem, hogy ez a pozitív fejlődés tovább folytatódik, mivel jó hírről van szó. Ám tudom, nem szabad túlzott illúziókat táplálni, hiszen ez a történet évszázadok óta tart.”
Werth püspök az APIC hírügynökségnek adott interjúban néhány számadatot is közölt egyházmegyéjéről. A novoszibirszki Színeváltozás egyházmegye 4 millió négyzetkilométer területén 25 millió lakos él. 10 ezer azoknak a katolikus híveknek a száma, akik vasárnaponként szentmisére járnak. Az egyházmegye 52 papjából csak 7 orosz állampolgár, a többi német, olasz, lengyel, szlovák, amerikai. A lelkipásztori szolgálat számára a legnagyobb nehézséget a hatalmas távolságok jelentik. Az egyházmegye pl. észak-dél irányban 3000 kilométer hosszú. Nagyon sok olyan katolikus hívő lehet, aki emiatt élete folyamán soha nem kerül kapcsolatba pappal. Szinte lehetetlen bármiféle felmérést végezni a katolikusok számáról. Becslések szerint Szibéria területén 1 millió a katolikus eredetű személy, a legkülönbözőbb nemzetiségű, lengyel, német, litván, lett, ukrán, belorusz eredetű deportáltak leszármazottairól van szó. Ebben nem szerepelnek az utóbbi évek kaukázusi bevándoroltjai, köztük pl. az örmény katolikusok, akik munkalehetőség keresése miatt telepedtek le Novoszibirszkben, Omszkban és más városokban, vagy falvakban. Egyes statisztikák szerint a Sztálin által deportált németek 1989-ben még 800 ezren voltak. Mai felmérések szerint 600 ezer a számuk. Werth püspök szerint 1 millió kitelepített német visszatért Németországba, de sokkal több azok száma, akik Szibériában maradtak. Sokan azonban nem németként tartatják magukat számon, mivel ez hátrányt jelent, sokan pedig a nemzedékek múlásával már oroszokká váltak. Az óriási társadalmi problémákkal szemben, mint az alkoholizmus, a fiatalok körében a drogfogyasztás, az árva és elhagyott gyermekek és a szegények valamint idősek gondozása, szükség lenne a katolikus és az ortodox egyház együttműködésére, ám az ortodox fél továbbra is fél az un. prozelitizmustól, a katolikus térítéstől és nem mutat készséget a közös lelkipásztori feladatok vállalására – mondta még az APIC hírügynökségnek adott interjúban Joseph Werth novoszibirszki katolikus püspök.