XVI. Benedek pápa beszéde a Pápai Tudományos és Társadalomtudományi Akadémia XI. ülésének résztvevőihez

A Pápa a vatikáni kertekben található IV. Piusz pápáról elnevezett házban találkozott az ülés résztvevőivel. Beszéde elején köszönetet mondott Nicola Cabbibo professzornak, a Pápai Tudományos Akadémia elnökének, Mary Ann Glendon professzor asszonynak, a Pápai Társadalomtudományi Akadémia elnökének köszöntő szavaikért. Majd a Szentatya elismerését fejezte ki Angelo Sodano bíboros államtitkárnak, Carlo Maria Martini és Georges Cottier bíborosoknak az akadémiák munkájában való részvételükért. Az emberi személy fogalma alapvetően fontos ahhoz, hogy meghatározzuk az egyének központi szerepét a társadalmi rendben. Az egyház társadalmi tanítása nagy segítséget nyújthat az e téren folytatott tanulmányoknak - ezek a gondolatok álltak a Pápa beszédének középpontjában.
XVI. Benedek pápa örömmel üdvözölte a Pápai Társadalomtudományi Akadémia ez évi ülésònek témaválasztását: „a személy fogalma a társadalomtudományokban”. Az emberi személy áll a társadalmi rend, következésképpen az akadémia kutatásának középpontjában is. Aquinói Szent Tamás szavai szerint az emberi személy „a megtestesítője annak, ami a természetben a legtökéletesebb”. Az emberi lény a természet része és mivel szabad ember, aki erkölcsi és szellemi értékekkel bír, felülemelkedik a természeten. Ez az antropológiai valóság szerves része a keresztény gondolkodásnak és közvetlen választ nyújt azokra a napjaink társadalmában gyakran tapasztalt kísérletekre, amelyek igyekeznek eltörölni a határokat a humán- és a természettudományok között.
Amennyiben helyesen értelmezzük, ez a valóság alapvető választ nyújt a manapság felvetett, az emberi lény mivoltára vonatkozó kérdésekre. Ennek a témának továbbra is a tudománnyal folytatott párbeszéd részét kell képeznie. Az Egyház tanításának alapja, hogy Isten teremtette a férfit és a nőt saját képére és hasonlatosságára, felsőbbrendű méltóságot adott nekik és sajátos küldetést a teremtés teljességében.
Isten tervei szerint a személy nem választható el fizikai, pszichológiai és spirituális dimenziójától, amely az emberi természet sajátja. Ha a kultúrák változnak az idők folyamán, elfojtani vagy figyelmen kívül hagyni a természetet, amelyet állításuk szerint „művelnek” (tanulmányoznak), súlyos következményekkel járhat. Hasonlóképpen, az egyén csak akkor talál teljes beteljesedést, amikor elfogadja a természet azon valódi elemeit, amelyek őt emberré teszik. Az emberi személy fogalma elvezet az emberi lény egyedi jellegének és társadalmi dimenziójának mélyebb megértéséhez. Ez különösen igaz a jogi és a társadalmi intézményekben, ahol a személy fogalma alapvető. De néha még ha nemzetközi dokumentumokban és a jog szintjén ezt el is ismerik, bizonyos kultúrák, főként ha azokat nem járja át az Evangélium szelleme erősen olyan ideológiák vagy nézőpontok hatását tükrözik, amelyeket az individualizmus és az elvilágiasodás jelöl meg. Ezzel szemben az egyház társadalmi tanítása az emberi személyt a társadalmi rend középpontjába helyezi és e rend forrásának tekinti. XVI. Benedek pápa ezután elődére II. János Pál pápára emlékezett. Bizonyos értelemben az Ő elvitathatatlan hozzájárulása a keresztény gondolkodásmódhoz, értelmezhető úgy is, mint személyről folytatott elmélyült elmélkedés. Enciklikái és más írásai nagy örökséget alkotnak, amelyet gondosan el kell fogadni a és tanulmányozni.
XVI. Benedek pápa az ülés alkalmával leleplezte II. János Pál pápa szobrát. Emlékeztetett arra, hogy az elhunyt pápa számára mennyire fontos volt a Társadalomtudomány Pápai Akadémiája, amelyet ő maga alapított meg 1994-ben. XVI. Benedek pápa végül kifejezte azt a jókívánságát, hogy a Pápai Tudományos Akadémiák gyümölcsözően együttműködnek és terjesztik az egyháznak az emberi személyre és a társadalomra vonatkozó tanítását.