Száz éve szentelték fel a budapesti Szent István bazilika-társszékesegyházat - Török Csaba atya beszámolója

1905. november 9-én ünnepélyes keretek között került fölszentelésre a budapesti Szent István bazilika. Hosszas út vezetett idáig, hiszen Hild József már 1845-ben megbízást kapott Pest városától arra, hogy Lipótváros plébániatemplomának terveit elkészítse. Bár egy évvel később megkezdődtek a földmunkák, a történelem viharai miatt csak 1851-ben került sor az alapkő letételére. 1867-ben – Hild halála után – Ybl Miklós kapott megbízást az építkezés további vezetésére. 1868-ban összedőlt a több, mint 50 méter magasságig felhúzott kupoladob – ekkor Ybl teljesen új terveket készített, s a romeltakarítás után, 1875-ben újrakezdődtek a munkálatok, immár a ma is látható stílusban. 1891-től, Ybl halála miatt, Kauser József lett az építkezés vezetője. Bár 1905-ben felszentelték már a templomot, a zárókő elhelyezésére – I. Ferenc József király jelenlétében – 1906. december 8-án került sor.
A II. világháború megrongálta az épületet, a háború utáni felújítás közben 1947-ben kigyulladt a nagykupola fa héjszerkezete. Jóllehet 1971-től a Bazilika lett a Szent Jobb őrzési helye, az állagromlás rohamos volt. 1982-ben egy vihar a nagykupola vörösréz lemezfedésének egy részét t az utcára sodorta – vagyis a templom egyértelműen életveszélyessé vált. Így 1983-ban megkezdődtek a felújítási munkálatok, amelyek bő két évtizedig tartottak, Szabó Géza protonotárius kanonok vezetése, áldozatos munkája mellett. Az építési és restaurálási munkák 2003-ban fejeződtek be.
A százéves Bazilika tehát teljesen megújult külsővel, régi fényében, ragyogásában köszönthette a szentelési évfordulót.
A Bazilika plébániája egy hetes ünnepségsorozattal készült a nagy napra – imádságok, misék, koncertek váltották egymást. Az évfordulós szentmisére november 19-én, szombaton, Szent Erzsébet napjának estéjén került sor – hiszen a szentelés után november 19-én nyitotta meg kapuit a hívek előtt a Bazilika. A szentmisét bemutatta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, koncelebrált Juliusz Janusz apostoli nuncius és a felújítást végbevivő Szabó Géza kanonok is. A papságot, az esztergomi főszékesegyházi káptalant is többen képviselték. Az első padsorokban megjelent Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és felesége, Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, Orbán Viktor volt miniszterelnök és felesége, néhai Antall József miniszterelnök özvegye és számos közéleti méltóság is.
Erdő bíboros szentbeszédében hangsúlyozta, hogy a Szent István bazilika kiemelkedő nemzeti szentélyünk, nem pusztán egy a sok templom között. Terében az ember láthatja, hogy a szépség nyelvén miként fogalmazták meg a hit igazságait a legnevesebb magyar művészek. A Szent Jobbot őrző szentélyből intézte a vallásgyakorlás szabadságát s az emberi méltóságot védő beszédeit Mindszenty bíboros a magyar nemzethez, s 2000-ben itt avatta szentté az ortodox egyház első királyunkat. Vagyis a budapesti Szent István bazilika nem csak a hit szent helye, hanem a nemzeti történelem, kultúra büszkesége, kincse.
Az évfordulón imádkozzunk, hogy ezt mindannyian megérezzük, s megértsük mindazt, amire e nemes épület emlékeztet bennünket!