Mindszenty József emlékülés a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán - Ajtay Árpád beszámolója

A Pázmány História est – a PPKE-BTK történelem szakos hallgatóinak köre Emlékülést rendezett, Mindszenty József hercegprímás pappá szentelésének 90., esztergomi érseki székfoglalójának 60. és halálának 30. évfordulóján, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán, Piliscsabán, a Stephaneum, Dienes Valéria előadótermében, 2005. november 16. szerda 14-órakor.

 
Az emlékülést Jelenits István, piarista szerzetes, egyetemünk tanára nyitotta meg. Jelenits tanárúr kiemelte Mindszenty hercegprímás vértanúhoz hasonlatos

Török József: Mindszenty bíboros és az „Ostpolitik” címmel tartott előadást. A jeles egyháztörténész a Mindszenty József emlékezete c. könyvben közölt tanulmánya (1995) alapján szólt XII. Pius pápa prófétai szavairól, amikor bíborossá nevezte ki, megjósolta a mártíromságát. Szólt a hatvanas évek egyházdiplomácia jelentősebb eseményeiról és az Ostpoltikról. Török József professzor megemlítette azt a jelenetet, ami 1971-ben, Rómában történt. Jean Guttion megkérdezte Mindszenty Józseftől, hogy a kommunista rendszer megkeresztelhető-e? Mindszenty bíboros azt válaszolta: „Impossibile est.”

Habsburg-Lotharingiai Mihály, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány elnöke, 2005 – A Mindszenty-emlékév című előadásában Mindszenty József életrajzát vázolta fel, hangsúlyozta az iskola jelentősségét. A Főherceg elmondta: „A magyar nép, katolikusok és protestánsok egyformán ragaszkodnak a kereszténységhez.” Rámutatott arra a jelentős eseményre, amikor a romos Budapesten, 1945. augusztus 20-án, a Szent Jobb körmeneten, a nemzet tanúskodott az élni akarásról. Habsburg Mihály szólt a boldoggá avatási eljárásról és felolvasta a Mindszenty imát. Szavai buzdítottak, hogy bátran álljunk ki a kereszténység mellett.

Soós Viktor Attila, történész, levéltáros, Apor Vilmos és Mindszenty József kapcsolatáról tartott előadást. A fiatal történész bemutatta a 60 évvel ezelőtt mártírhalált halt Boldog Apor Vilmos életének fontosabb szakaszait. Apor Vilmos győri és Mindszenty József veszprémi püspökök 1944 – 1945-ben több levelet is váltott. Apor Vilmos halála után, Mindszenty kérésére, Pokorny Mihály káptalani kanonok bő listát küldött Esztergomba a levelezésről. A kutatás még folyik, mivel nem került elő a prímási levéltárból.

Kahler Frigyes (A Veszprém Megyei Bíróság kollégiumának vezetője) a Mindszenty-perről tartott előadást. A tanárúr ezt egyetemünkön is oktatja a történelem szakos hallgatóknak. Elmondta, hogy Mindszenty bíboros jogilag nem követett el törvénysértést. Azonban az ateista diktatúra mesterégesen kreált egy pert, mellyel elítélhette a főpapot.

Kovács Gergely, okleveles posztulátor, Szent-kép-tár, Mindszenty Józsefről másként című gazdag képanyaggal illusztrált előadása bemutatta Mindszenty életútjának legjelentősebb eseményeit. Különös részletességgel szólt, Mindszenty bíboros életének utolsó négy, számüzetésben töltött éveiről. Az ISTEN EMBERE – Szemtől szembe Mindszenty bíborossal című könyv szerzője felvázolta a boldoggá avatási eljárás eddigi történéseit.

Botlik József, egyetemünk tanára az 1944-től kezdődő, vajdasági magyarok koncentrációs táborokban történt szenvedéseikről beszélt. A túlélő vajdasági küldöttség levelet juttatott el az esztergomi érsekhez. Mindszenty levelet írt Gyöngyösi János külügyminiszternek. A hercegprímás közbenjárásának sajnos nem lett eredménye.

 
Az emlékülést Mindszenty József hercegprímás, 1956. november 3-i, a Szabad Kossuth Rádióban, a magyar nemzethez intézett szózata zárta. Egyetemünk történelem könyvtárába helyezték el Mindszenty József, érseki címerével díszített fényképét.

 
Ajtay Árpád, egyetemi hallgató