XVI. Benedek pápa fogadta Edmund Stoiber bajor miniszterelnököt és a Keresztény Szociális Unió parlamenti csoportjának tagjait

Edmund Stoiber bajor katolikus miniszterelnök meghívta a Pápát, hogy 2006-ban látogasson el Bajorországba és Münchenbe. A meghívásra abból az alkalomból került sor, hogy XVI. Benedek pápa csütörtökön délelőtt kihallgatáson fogadta Edmund Stoibert, a CSU elnökét, a Keresztény Szociális Unió parlamenti csoportjának tagjaival együtt. A Pápa előbb Edmund Stoiber miniszterelnököt fogadta magán kihallgatáson, majd találkozott az egész parlamenti csoporttal. „Az élet nagy pillanatai közé tartozik, amikor a Pápa magán audiencián fogad valakit. De egy bajor keresztény ember számára abszolút értelemben a legnagyobb pillanat”– mondta később Stoiber elnök.
A Szentatya a magas rangú küldöttséghez intézett beszédében örömének adott hangot, amiatt, hogy hogy szeretett hazájából, Bajorországból érkeztek. Ez a látogatás jól tükrözi a Bajorország és Péter széke között régóta fennálló kapcsolatokat, amelyek sok szempontból gyümölcsözők voltak – mondta beszédében a Pápa. Bajorország nemcsak több mint 1200 éves történelemre tekinthet vissza, hanem egy olyan tartomány is, amelyben a legmodernebb kutatás és technika évtizedek óta otthonra talált. Bajorország sajátossága abban áll, hogy itt a tudomány, a technika és a gazdaság harmonikus kapcsolatot alkot a gazdag kulturális és vallási hagyományokkal. Éppen ebben az összhangban rejlik a valóban emberbarát jövő ígérete is. Korunk súlyos társadalmi és gazdasági kihívásaira utalva XVI. Benedek pápa hangsúlyozta, hogy a politikai döntéshozókat egyre összetettebb kérdések elé állítja az új gazdasági és technológiai fejlődés. A tudományos haladás jelenthet áldást, csakúgy, mint csapást is – állapította meg a Szentatya. Ebből a szempontból nagyon fontos, hogy azok, akiknek dönteniük kell a haladás helyes vagy helytelen felhasználása felől, követik-e Isten törvényeit, vagy csak az önös előnyöket tartják szem előtt. Azok a nők és férfiak, akik tudatában vannak Isten, minden élet adójával szembeni felelősségüknek, akkor cselekednek a leghelyesebben, ha az ember elidegeníthetetlen méltóságát tekintik minden új tudományos ismeret vezérfonalának, nem felejtve, hogy az ember élete minden szakaszában szent.
Ahhoz, hogy nyugati kultúránk legmagasabb rendű javait, a jövőben is tiszteletben tartsák és tovább fejlesszék, arra van szükség, hogy a fiatalokat ne csak technokrata, gazdasági oktatásban részesítsék, hanem megismertessék velük azt a lelki örökséget is, amelyet Athén, Jeruzsálem és Róma neve fémjelez. Ebben az összefüggésben szeretném megemlíteni, hogy ehhez sajátos és pótolhatatlan módon járulnak hozzá a bajor teológiai fakultások és egyetemek – mondta XVI. Benedek pápa, majd így folytatta: „Nekem is abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy a regensburgi egyetem teológiai karán dogmatika professzorként kutathattam és taníthattam néhány évig. Szívesen emlékezem vissza erre az időszakra”. A Pápa beszédét ezekkel a megilletődött szavakkal zárta: „Mélyen tisztelt Miniszterelnök úr, Hölgyeim és Uraim, felejthetetlen püspöki székhelyem, München szívében emelkedik egy Máriának szentelt oszlop, amelyen a „Patrona Bavariae”, Bajorország védőszentjének kegyszobra látható. Bárcsak Mária, Isten Anyja továbbra is kiváltságos helyet foglalna el a bajorok szívében. Mária kíséri majd közbenjárásával imánkat, „Isten legyen veled, bajorok földje, széles völgyeiden uralkodjon áldó keze” – idézte XVI. Benedek pápa a bajor himnusz szavait, majd apostoli áldásával vett búcsút honfitársaitól.
Bajorország törvényhozó szerve a tartományi parlament, a "Landtag". A kormány, a legfőbb irányító és végrehajtó hatóság élén a tartományi parlament által négy évre választott miniszterelnök áll. A tartományi parlament hozzájárulásával ő bízza meg és menti fel az államminisztereket és államtitkárokat, meghatározza a politika irányvonalát, melyért a tartományi parlamenttel szemben felelős.
Bajorország egyetlen német tartományként szenátussal is rendelkezik, amelynek tagjait a társadalmi, gazdasági, kulturális és települési szervek képviselői alkotják. A szenátus többnyire tanácsadó funkciót tölt be, azonban törvénytervezetet is előterjeszthet.