A Szentszék képviselőjének beszéde az ENSZ-ben a palesztin kérdésről
 

Celestino Migliore érsek, a Szentszék állandó ENSZ megfigyeloje november elsején beszédet mondott az ENSZ palesztin menekültügyi bizottsága előtt. Migliore érsek hozzászólásában emlékeztetett rá, hogy a keresztény vallású palesztinok egyre növekvő nehézségek között élnek, és bár olyan vallás hívei, amely éppen ezen a földön született meg, szomszédaik gyanakodva néznek rájuk. Ez a kevesebb, mint 2 százaléknyi szentföldi keresztény lakosság emiatt teljes elszigeteltségben él. A szentszéki képviselő aggodalmának adott hangot az Izrael által épített védőfallal kapcsolatban, mivel az súlyosan kihat a palesztinok mindennapi életére. A fal emelése ugyanis a palesztinok számára megnehezíti a hozzáférést a vízforrásokhoz, földekhez, munka és kereskedelmi lehetőségekhez, iskolákhoz, kórházakhoz és istentiszteleti helyekhez. A Szentszék – magyarázta a megfigyelő – minden nép számára elismeri azt a jogot, hogy békében és biztonságban éljen. Másfelől azonban meggyőződése, hogy a Szentföldnek most sokkal inkább hidakra van szüksége, mint válaszfalakra. Elérkezett az ideje annak, hogy két olyan állam megteremtésén fáradozzunk, amely békében és kölcsönös tiszteletben él egymás mellett. Túl sok ártatlan áldozata van már a szentföldi konfliktusnak – mondta a Szentszék képviselője – és csak a tárgyalások útján elért tartós béke válthatja valóra a Szentföld minden népének jogos törekvéseit. A Szentszék meg van győződve arról, hogy a problémák megoldhatók a párbeszéd és a tárgyalások útján. E megoldásra váró problémák közé tartozik Jeruzsálem szent városának kérdése is. A vatikáni diplomata az ENSZ közgyűlés ülése előtt megismételte a Szentszéknek azt a kérését, hogy a jeruzsálemi szenthelyek számára biztosítsanak nemzetközi státuszt. Jeruzsálem közismerten a három monoteista vallás híveinek hazája és mindazok, akikre hárulna a szentváros gondozása és megőrzése különös felelősséget viselnek az egész világ előtt. Migliore érsek végül XVI. Benedek pápa nemrég elhangzott szavait idézve kifejezte mindenkinek azt a reményét, hogy „Jeruzsálem egy napon valóban a harmónia és a béke városa lesz minden hivő ember számára.”