XVI. Benedek pápa csütörtökön délelőtt megkezdte az ad limina látogatásukat végző
osztrák főpásztorok egyéni fogadását. Ebből az alkalomból röviden bemutatjuk az ausztriai
katolikus egyház jelenlegi helyzetét. A hagyományosan katolikus Ausztriában az utóbbi
években jelentősen csökkent a vallásukat gyakorló hívek száma. A 2001-ben végzett
népszámlálás szerint négy osztrák közül három katolikusnak vallja magát, míg a második
helyen a nemhívők állnak, vagyis a 8 millió 200 ezer lakos mintegy 15 százalékát
képviselik. Az országban élő katolikusok 74, a protestánsok 7, a muzulmánok pedig
4 százalékot tesznek ki. Ausztria területe hét egyházmegyére oszlik, az osztrák püspökkari
konferencia elnöke Christoph Schönborn bécsi bíboros érsek. Az osztrák helyi egyház
az utóbbi években több válságon ment keresztül. A 90-es évek közepén robbant ki a
Hans Groer nyugalmazott bécsi bíboros érsek nevéhez fűződő botrány, akit pedofiliával
vádoltak. 1995-ben jött létre a „Mi vagyunk az egyház” mozgalom, amely bírálta a hivatalos
egyházi vezetést. II. János Pál pápa nagy figyelemmel kísérte ezeket az eseményeket
és a 90-es évek során több ízben is segítséget nyújtott az osztrák püspöki karnak
a lelkipásztori megújulás nehéz folyamatában, támogatva a „Párbeszéd Ausztriáért”
kezdeményezést. A feszültségek részben enyhültek, amikor 2004 nyarán újabb válságot
okozott a Sankt Pölteni szemináriumban kirobbant szex-botrány, amely miatt a szemináriumot
egy időre bezárták. Az osztrák püspökök a következő lelkipásztori programokkal
válaszolnak a válság kihívásaira: A „Pro Oriente” alapítvány, Christoph Schönborn
bécsi bíboros érsek kezdeményezésére az ökumenizmus előrehaladásán fáradozik. A 2003
és 2006 közötti időszakra tervezett új evangelizálási lelkipásztori programok az osztrák
fővároson kívül a Párizst, Lisszabont, Brüsszelt és Budapestet is érintik. A városi
misszió lisszaboni találkozójára éppen november 5 és 13 között kerül sor, amelyen
részt vesz Erdő Péter bíboros, a magyar egyház prímása is. Schönborn bíboros,
az osztrák püspöki kar elnöke nevéhez fűződik továbbá a Katholikentag újra indítása,
amelyet hét volt kommunista országra, közöttük Magyarországra is kiterjesztett, és
amely a népek zarándoklatával ért véget 2004. május 22-én és 23-án, a minden közép-kelet
európai ország számára fontos vonatkozási pontot jelentő mariazelli kegyhelyen. Meg
kell említeni az osztrák helyi egyház nagy szociális elkötelezettségét is, amelynek
fontos ökumenikus dokumentuma a 2003 végén közzétett „Sozialwort”, amely szintén Schönborn
bíboros kezdeményezésére született. Ez volt az első alkalom, hogy az ország keresztény
egyházai közös tervet dolgoztak ki olyan témákról, mint a munka, a társadalom, a média,
a környezetvédelem. A 136 oldalas kiadvány négy év munka eredménye, amelyben a katolikus
egyházon kívül a következő egyházak, egyházi közösségek, felekezetek vettek részt:
anglikán, kopt-ortodox, metodista, evangélikus, görög-, román-, orosz-, szerb-, szír-ortodox,
apostoli örmény és ókatolikus. A cél, hogy közösen törekedjenek a társadalmi összetartás
megerősítésére, hogy mindenki számára lehetővé tegyék a társadalmi életben való részvételt,
az igazságos létfeltételeket a jövő nemzedék számára is.