Ünnepi megemlékezés Rómában a Nostra Aetate zsinati nyilatkozat 40. évfordulója alkalmából - XVI. Benedek pápa üzenete az üléshez

Róma történelmi palotájában, a Palazzo della Cancelleria épületében cssütörtökön délután ünnepélyesen megemlékeztek a „Nostra Aetate” zsinati nyilatkozat közzétételének 40. évfordulójáról.
A megnyitó beszédet Walter Kasper bíboros, a Szentszék zsidósággal való vallási kapcsolatok bizottságának elnöke mondta, majd az utóbbi évtizedek zsidó-keresztény párbeszédének mérlegét zsidó részről David Rosen rabbi, az Amerikai Zsidó Bizottság tagja, katolikus részről pedig Jean-Marie Lustiger bíboros, Párizs nyugalmazott érseke vázolta fel. (A zsidó származású Lustiger bíboros családjának több tagja az auschwitzi koncentrációs táborban halt meg.)
Walter Kasper bíboror, beszéde elején felolvasta XVI. Benedek pápa erre az alkalomra írt üzenetét:
A Nostra Aetate, az egyház és a nem keresztény vallások közötti párbeszédről szóló zsinati nyilatkozat, új korszakot nyitott a zsidó néppel való kapcsolatok történetében, megvetette egy őszinte teológiai párbeszéd alapját – írta üzenetében a Szentatya. A mostani évforduló alkalmat ad arra, hogy kifejezzük hálánkat a Mindenható Istennek, és mindazoknak, akik az összetett és gyakran fájdalmas történelmi időszak után, különös tekintettel a Shoah tragikus tapasztalatára, amelyet új-pogány fajgyűlölő ideológia ihletett, bátran munkálkodtak az elmúlt négy évtized során a keresztények és zsidók kiengesztelődésén és egymás jobb megértésén.
A zsinati dokumentum hangsúlyozta a múlt előítéleteinek, félreértéseinek, közönyének leküzdését. A nyilatkozat alkalmat adott arra, hogy a katolikusok és zsidók között megvalósuljon egymás jobb megértése, tiszteletben tartása, sőt együttműködést, és gyakran barátságot is eredményezett a két vallás követői között. Arra késztette őket, hogy elismerjék a közös spirituális gyökereket, és nagyra becsüljék az Egyetlen Istenbe vetett hit gazdag örökségét. Az az Egyetlen Isten, aki az ég és a föld teremtője, aki szövetségre lépett választott népével, kinyilatkoztatta parancsolatait, megtanított reménykedni a messiási ígéretekben, amelyek vigaszt nyújtanak az élet nehézségei közepette. Az évforduló alkalmából újítsuk meg elkötelezettségünket a még hátralévő feladatok elvégzésére – szögezte le a Szentatya, majd így folytatta üzenetét:
„Már pápaságom első napjaitól kezdve és különösen a kölni zsinagógában tett látogatásom során kifejeztem azt a szilárd elhatározásomat, hogy tovább haladok a II. János Pál pápa, szeretett elődöm által megkezdett úton. A zsidó-keresztény párbeszédnek még gazdagabbá és mélyebbé kell tennie az eddig kialakított barátságot. A hit tanításán, a katekézisen keresztül kötelezzük el magunkat arra, hogy a zsinat által meghatározott alapelvek szerint folytatódjanak kölcsönös kapcsolataink – írja üzenetében a Szentatya. Annak a reményének adott hangot, hogy mind a teológiai párbeszédben, mind a mindennapi együttműködésben a keresztények és zsidók még inkább közös tanúságot tesznek az Egyetlen Istenről és parancsolatairól, az élet szent mivoltáról, az emberi méltóság előmozdításáról, a család jogairól, arról, hogy a jövő nemzedékek számára szükség van az igazságosság, a kiengesztelődés és a béke világának építésére.
A Szentatya végül imáiról biztosította az ünnepi ülés résztvevőit, majd a bölcsesség, öröm és béke isteni áldását kérte mindannyiuk számára.