Sydneyben bemutatták Edward Cassidy bíboros könyvét az ökumenizmusról és a vallásközi
párbeszédről, a Nostra Aetate k. zsinati dokumentum közzétételének 40. évfordulója
alkalmából
A könyvet, amelynek címe: „Ismét felfedezni a II. Vatikáni zsinat tanítását – Ökumenizmus
és vallásközi párbeszéd”, a város nagy zsinagógájában, vallásközi megemlékezés keretében
ismertette maga a szerző, a Keresztény Egységtörekvés Pápai Tanácsának, valamint a
zsidósággal való kapcsolatok vallásközi bizottságának volt elnöke, utódával, Walter
Kasper bíborossal együtt. Edward Cassidy bíboros, beszédében többek között felidézte
II. János Pál pápa 2000 márciusában, Izraelben tett látogatását, amelynek során elzarándokolt
a szent helyekre. A Szentatya kíséretében utazó Cassidy bíboros néhány lépés távolságról
lehetett tanúja annak a történelmi jelenetnek, amikor II. János Pál a jeruzsálemi
Sirató Fal mélyedésébe elhelyezte saját kezűleg írt levelét. Ebben, mint ismeretes
bocsánatot kért az egyház azon tagjai nevében, akik a történelem során szenvedést
okoztak a zsidó népnek. Cassidy bíboros úgy érezte, ezzel lezárult egy csaknem 2000
éve tartó szomorú és tragikus történet, és az együttműködés, a megértés új korszaka
kezdődött, amelynek hajnalát éppen a 40 évvel ezelőtt közzétett Nostra Aetate zsinati
dokumentum jelentette. Az ökumenizmus és a vallásközi kapcsolatok, különös tekintettel
a katolikus-zsidó kapcsolatokra, egyaránt az egymáshoz való kölcsönös közeledésből
kiindulva fejlődhetnek tovább. Az eddigi őszinte és nyílt párbeszéd új ösvényekre
vezette a különböző felekezetek, vallások követőit: az ellenségeskedés és közöny útjáról
eljutottak egymás értékeléséig, sőt közös kezdeményezésekig az olyan egyetemes értékek
érdekében, mint a béke, az igazságosság, a környezetvédelem. A Sydney zsinagógában
megrendezett könyvbemutatóra elküldte üdvözletét David Rosen jeruzsálemi rabbi is.
Utalt rá, hogy a Szentszék és Izrael állam között 1993-ban létrejött Alapvető Megállapodás
konkrét következménye volt a zsidóság és kereszténység közötti kapcsolatok fejlődésének.
II. János Pál nagyságának egyik jellemzője volt, hogy felismerte a vizuális élmény
jelentőségét, amely hatékonyabb bármely dokumentumnál. Pápaságának egyik ilyen fontos
mozzanata volt a római zsinagógában tett látogatása 1986-ban, valamint 2000-es izraeli
látogatása. Az a látvány, hogy a Pápa, a Jad Vasem emlékhelyen könnyes szemmel fejezte
ki szolidaritását a zsidó nép szenvedésével, valamint az, hogy a hagyomány szerint
elhelyezte imáját a Sirató Fal résében, óriási hatást gyakorolt a zsidóságra Izraelben
és az egész világon.