A 90 éves Regőczy István atya, Isten Vándora köszöntése - Héray András atya megemlékezése
A Világegyház hálát
ad Istennek az Eukarisztia ajándékáért ezekben a napokban a római Püspöki szinódussal.
István atya is hálát ad az élet Urának 90. születésnapján, hogy az Eukarisztiában
jelenlevő Jézussal oly sokszor találkozhatott és továbbadhatta Őt Isten népének. Életpéldája
mutatja, hogy az Eukarisztia erőtadó táplálékunk. Még gimnáziumban, amikor már
foglalkoztatott a papság gondolata, olvastam a könyvét, az Isten Vándorát. Nem tudtam
letenni, annyira megfogott Atya lelkesedése. A Műegyetem után kispapként két fontos
dolgot tanultam meg tőle: a szentmise iránti buzgalmat és a szentolvasó szeretetét,
születésnapja is a rózsafüzér hónapjára esik. Még aranymisésként kérdezték tőle, hogy
melyek az eddigi papi életének legnagyobb élményei. Most is így válaszolna: „ - A
szentmise, mert nincs csodálatosabb dolog ezen a világon, mint az édes Jézust leesdekelni
az égből.” Töretlen hűséggel mutatta be a szentmisét egész életében, meg lehet tőle
tanulni imádkozni. Életében mindenben elsőbbséget élvezett a szentmise, az utóbbi
időben is még sok helyre hívják misézni. Prohászka püspök gondolatát vette egész
életének mottójául: ,,Ego memet in ardua fixi!'' -- ,,Én a kemény életet választottam
magamnak!” Életében sok nehézséggel szembe kellett néznie, de mint egy sasmadár, nagy
belső szabadsággal és bátorsággal vette az akadályokat. Árvagyerekeket karolt fel,
árvaházakat létesített számukra. Templomokat épített, sokakat vezetett oda Jézushoz.
Egyszóval, tette a dolgát, ami sokszor nem tetszett az aktuális rendszernek. Volt
emiatt börtönben is, amiről nem sokat beszél. Akiről viszont nem hallgatott soha,
Jézus Krisztus, aki értünk meghalt a kereszten és feltámadt. Nagy hittel és bizalommal
ment fáradhatatlanul előre egész életében. A jubileumi Szentévben 2000-ben sokféle
ünnep volt Rómában. Májusban a Kolosszeum mellett volt egy megemlékezés mindazokról,
akik a diktatúrák áldozatai lettek és életüket adták Krisztusért. Regőczi atya két
egykori rab-paptársával képviselte a Magyarországon sokat szenvedetteket, hitükért
meghurcoltakat. Ekkor Rómában tanultam a „Werk” kispapjaként, személyesen kísérhettem
Atyát azokban a napokban. Eljutottunk a Vatikáni Múzeum Szixtuszi Kápolnájába is.
Így emlékezik vissza: „Ami olyan felemelő és megnyugtató volt: Mária kedves alakja,
az Irgalmasság Édesanyjaként! És ahogy néztem felfelé, szinte mosolyogtam Michelangelo
humorán, ahogy egy feltámadott ember nagy erőlködve húz felfelé egy nőt és egy fiatal
férfit, akik a rózsafüzérbe kapaszkodnak! Milyen csodálatos elgondolása a nagy művésznek:
rózsafüzérbe kapaszkodva juthatunk el a mennyországba! Szeretem a rózsafüzért, mint
Mennyei Édesanyánk legszentebb ajándékát, őrző, gondoskodó anyai szeretetének csodálatos
valóságát. ... Mint kis ministráns, minden este ott voltam a rózsafüzér-ájtatosságon
– meséli nekem Atya. Mikor nekiindultam a nagy útnak, gyalog Belgiumba, csak a rózsafüzérem
volt egyedüli társam a hosszú úton. Később is, minden utamon a rózsafüzér mindig bátorságot
adott.” Belgiumban szentelték pappá, a flamandokat szívébe zárta, hiszen sokat
köszönhet nekik egész életében. Sok anyagi és lelki jótevője volt ott. Még kispapként
ismerte meg a szentéletű Júlia Anyát, a „Krisztus Ügye” (Das Werk) alapítóját, akit
nagyon tisztelt, lelki papfiának tartja magát. A budai Kútvölgyben bíztak Atyára egy
kápolnát, mely akkor eléggé elhagyatott állapotban volt. 1969 szeptemberében felkarolta
a kápolna ügyét. Az első zarándokok már a következő hónapban, október végén megérkeztek,
méghozzá külföldről, Belgiumból: Júlia alapító anyánk és néhány nővér. Az egyik Beatrix
nővér volt, aki már évtizedek óta Atya mellett van, szolgálatával nagy segítsége,
jobbkeze István Atyának. Júlia anya még akkoriban kifejezte kívánságát, hogy kerüljön
az Oltáriszentség a kápolnába. Ez a kérése adott akkoriban erőt Atyának, hogy mindent
megtegyen ezért. A Kútvölgyi Kápolna most a szentségimádás, a hálaadás és az imádság
helye. A születésnapi ünnepélyes szentmisét Beer Mikós váci megyéspüspök tartja
ebben a kápolnában október 5-én szerdán 10 óra 30-kor. Sok hívő jön az egész országból
hálát adni, együtt ünnepelni az Isten Vándorával. Sőt, külföldről is érkeznek, például
Regőczi atya jótevői Belgiumból. Továbbá jelen lesznek a „Krisztus Ügye” (Das Werk)
lelki család nemzetközi felelősei: Peter Willi atya, közösségünk római szemináriumának
rektora és Katharina Strolz Anya, aki a közösség alapítójának, Júlia Anyának az utóda. Isten
éltesse sokáig Isten Vándorát! Adjon neki erőt Jézus az Eukarisztiában, aki vándorlásunk
társa lett és kenyérszínbe rejtezett. Ad multos annos! Héray András (Krisztus Ügye
– Das Werk) Wekerle-telepi káplán