Nicola Eterović érsek, a Püspöki Szinódusok Főtitkára hétfőn délelőtt megtartotta a szinódusi munkálatokat megnyitó beszámolóját

Szent Pál szavaival köszöntötte az egybegyűlteket: „Kegyelem nektek és békesség Atyánktól, az Istentől és az Úr Jézus Krisztustól”. Tiszteletteljes köszöntéssel fordult XVI. Benedek felé, aki pápasága első püspöki szinódusát vezeti, háláját fejezve ki az összes főpásztor nevében a Szentatya jelenlétéért. (Ezután a XI. rendes püspöki szinódus 256 tagjához fordult, akik közül 177 a választottak száma, 40-en vannak azok, akiket a Pápa nevezett ki, 39-en hivatalból – ex officio vesznek részt, valamint 10 résztvevő legfőbb szerzetesi elöljáró. A tagok között 55 bíboros, 8 pátriárka, 82 érsek, 123 püspök és 12 szerzetes. Ami a hivatali beosztást illeti, 36-an püspökkari konferencia elnökök, 234 megyéspüspök, 4 koadjutor, 14 segéd 4 pedig nyugalmazott püspök.
A szinódusi atyák földrész szerinti megoszlása a következő: Afrikát 50-en, Amerikát 59-en, Ázsiát 44-en, Európát 95-en, Óceániát pedig 8-an képviselik.)
Eterović érsek ezután a 12 testvéregyház illetve egyházi közösség képviseletében érkezett küldötteket köszöntötte, majd az auditorokhoz, szakértőkhöz, tolmácsokhoz, műszaki személyzethez fordult, elismerését fejezve ki mindenkinek, akik munkájával közreműködik a szinódusi ülések zavartalan lefolytatásához.
Nicola Eterović érsek felsorolta hosszú latin nyelvű beszámolója hat pontból állt:

Az első, bevezető pontban a szinódusi főtitkár emlékeztetett II. János Pál pápa lelki örökségére, hiszen ő jelölte még ki a mostani ülés témáját. A méltó módon ünnepelt Oltáriszentség újra felfedezése volt Isten Szolgája lelki végrendeletének lényege is. II. János Pál, a Szentlélek segítségével, energiáját a vég közeledtével egyre inkább a leglényegesebbre, vagyis az Oltáriszentségre összpontosította. Az Úr csodálatos jelenléte a kenyér és a bor színében, a Pápa élő hitének támasza, nagy reménysége és tevékeny szeretete forrása volt. Ez a tapasztalata, amely 59 éves papsága, 44 éven át tartó püspöki szolgálata során érlelődött meg, arra késztette, hogy megfontolásra javasolja az Oltáriszentség témáját az egyetemes egyház számára. Utolsó, Ecclesia de Eucharistia k. enciklikáját is ennek a témakörnek szentelte. Utolsó előtti apostoli levele: Mane nobiscum Domine – Maradj velünk Urunk, szintén az Oltáriszentséggel foglalkozott, legutolsó lelkipásztori kezdeményezése világegyházi szinten az Eucharisztikus Év meghirdetése volt, amelyet most a püspöki szinódus zár le, II. János Pál utóda, XVI. Benedek pápa által. Isten Szolgája eucharisztikus hite, amelyet spirituális örökségként hagyott ránk, érezteti majd pozitív hatását a most megkezdődő szinódusi ülések során. Prófétai módon elő kívánta segíteni, hogy az egyház egyetemes szinten elmélkedjen az eucharisztikus gyakorlatról, mivel az Oltáriszentség az egység és az egyházi közösség forrása.
II. pont – a X. és XI. rendes szinódus időszaka közötti tevékenység
Eterović érsek megemlékezett a január 10-én elhunyt Pieter Schotte bíborosról, aki csaknem 19 éven át töltötte be a szinódusi főtitkár szerepét, és aki szoros egységben II. János Pál pápával az előző, a püspökök szolgálatáról megtartott szinódusi ülés lezárásakor már megkezdte a mostani összejövetel előkészítését.
III. pont – a XI. rendes szinódus előkészítése
A szinódusi tanács 2003. júniusában megvitatta a Lineamenta szövegtervezetét, a Szentatya pedig novemberben hagyta jóvá véglegesen a jelen szinódus témáját: Eucharisztia, az Egyház életének és küldetésének forrása és csúcspontja”. A Lineamenta szövegét a következő nyolc nyelven fogalmazták meg: latin, olasz, francia, spanyol, portugál, angol, német és lengyel.
A Lineamenta fogadtatása pozitív volt, amit a beérkezett válaszok magas számaránya is bizonyított. Az előkészületek során az élet Ura – folytatta beszámolóját a szinódusi főtitkár, április 2-án magához hívta hűséges szolgáját. II. János Pál halálával eltávozott az az egyetlen hivatalban lévő püspök, aki minden egyes ülésen részt vett a püspöki szinódus alapításától kezdve egészen az utolsó közgyűlésig. (Mint krakkói érsek, Karol Wojtyła 5 szinódusi ülésen vett részt: 69-ben, 71-ben, 74-ben és 77-ben. Ami az első, 1967-es közgyűlést illeti, az akkori varsói érsekkel, Stefan Wyszynskivel való szolidaritásból, akinek a kommunista hatóságok nem adták meg a kiutazási engedélyt, Wojtyła bíboros sem hagyta el hazáját. Erre vonatkozóan érdekes levelezés maradt fenn a püspöki szinódusi főtitkárság és a távol lévő lengyel küldöttek között, amely tanúsítja, hogy lélekben részt vettek a szinódusi üléseken. 1974-ben Karol Wojtyła bíboros általános jelentéstevőként vett részt a szinóduson, amely a modern világ evangelizálásának témájával foglalkozott. Hosszú és gyümölcsöző, csaknem 27 évig tartó pápasága során II. János Pál pápa 15 szinódust hívott össze. Ezek közül 6 rendes, 1 rendkívüli, 8 pedig különleges püspöki összejövetel volt – emlékeztetett rá Eterović érsek, majd a szinódusi atyák nevében is hálát adott Istennek II. János Pál pápa szeretett személyiségéért és Isten népe érdekében kifejtett szolgálatáért, annak a meggyőződésének adva hangot, hogy Isten Szolgája közbenjár a mennyekben a mostani szinódus sikeréért.
Utóda, XVI. Benedek pápa, 1977, vagyis érseki kinevezése óta 16 szinódusi ülésen vett részt. 1980-ban általános referens (jelentéstevő) volt a keresztény család témájával foglalkozó összejövetelen. 54 éve tartó papi, ezen belül 28 éves püspöki szolgálata során összesen 14 hónapot, azaz egy évet és 2 hónapot szentelt az egyes szinódusi üléseknek.
IV. pont – újdonságok a szinódus módszertanában
Nagy tapasztalatának köszönhetően, XVI. Benedek pápa néhány újítást vezetett be, hogy fokozza a püspöki szinódus kollegiális természetét. Ezt a célt szolgálja az is, hogy szombaton délután is folytatódnak szinódusi munkák, így négy hét helyett három hétre összpontosulnak a püspökök megbeszélései. Ezáltal a főpásztorok rövidebb ideig vannak távol híveiktől, másrészt hatékonyabbá teszi a szinódusi tevékenységek lefolytatását.
Újdonság még, hogy a szinódusi atyák felszólalásaikat 8 perc helyett 6 percben mondhatják el, illetve minden este 6 és 7 óra között, szabad beszélgetésre kerül sor az általános ülés végén, a szinódus témájához kapcsolódóan.
A szinódusi atyáknak természetesen követniük kell a „munkaeszköz”, az Instrumentum laboris struktúráját, amely, mint ismeretes, négy részből áll.
13 munkacsoport megbeszélésre kerül sor – ezek az ún. circoli minori – a szinódus 6 nyelve szerint, ami a következő: latin, francia, angol, olasz, spanyol és német.
A mostani szinóduson magas számban vesznek részt auditorok és szakértők, ez utóbbiak 32-en vannak, akik feladata többek között, hogy segítsék munkájában a különleges titkárt, azaz Roland Minnerath dijoni érseket.
XVI. Benedek pápa továbbá 12-re emelte a testvéregyházak küldötteinek számát, az ökumenikus párbeszéd fokozásának céljából. Az újításokhoz tartozik még a műszaki feltételek, világítás, tele-videószolgáltatások, elektronikus szavazás, stb. javítása, bővítése is.
Az isteni Gondviselés akaratából a jelen szinódusi ülés egybeesik a Püspöki Szinódus intézménye megalapításának 40. évfordulójával, ezért az egyik ülést ennek az eseménynek a megünneplésére szentelik.
V. pont – a főtitkárság tevékenysége
Beszéde ötödik pontjában a szinódusi főtitkár felsorolta a mostani üléseket megelőző különféle összejöveteleket, majd a VI. pontban összegezte mondanivalóját.
Az Eucharisztia – találkozás Isten és ember között. A meghalt és feltámadt Jézus Krisztusban Isten maga jön a megváltott ember felé. Az Oltáriszentség vételével az emberek elnyerik Jézustól az életüket átalakító kegyelmet. Arra kapnak meghívást, hogy minden nap a gyakorlatban éljék meg az isteni Mester tanítását. Ennek a magatartásnak ékesszóló jelképe a lábmosás jelenete, az eucharisztikus szolgálat, amely a szentek jellemzője. A szentek között különleges helyet foglal el a Boldogságos Szűz Mária, az „Eucharisztikus Asszony”, aki megelőzi az egyház által elismert boldogok és szentek hosszú sorát – mondta még Nicola Eterović érsek, majd hosszú bevezetője végén az egész egyház nevében imádkozott XVI. Benedekért, pápasága kezdetén, a harmadik keresztény évezred hajnalán, hálával köszönve meg az Úrnak megválasztását Péter székébe.