XVI. Benedek pápa üzenete az Európai Püspökkari Konferenciák Tanácsa (CCEE) ülésének
résztvevőihez
A CCEE közgyűlését ebben az évben, Rómában rendezték meg szeptember 29-e és október
2-a között Camillo Ruini bíboros, helynök, az Olasz Püspökkari Konferencia elnökének
meghívására. A földrész 34 püspökkari konferenciájának elnökei között jelen van Erdő
Péter bíboros esztergom-budapesti érsek is, aki pénteken érkezett meg Rómába. Erdő
Péter bíboros prímás képviseli a magyar egyházat a világ püspökeinek vasárnap megnyíló
és október 23-áig tartó szinódusán is. A Szentatyának a közgyűlés résztvevőihez
intézett üzenetét Angelo Sodano bíboros, államtitkár látta el kézjegyével. A közgyűlés
által megvitatott témák közül a pápai üzenet elsőként a 40 évvel ezelőtt véget ért
II. Vatikáni Zsinatot érintette. Ez a jelentős évforduló indítson bennünket arra,
hogy gondolkodjunk el a zsinat időszerűségéről és az európai egyházra és társadalomra
gyakorolt hatásáról. Az üzenet felidézi VI. Pál pápa 1965. december 7-én, a zsinat
kilencedik és egyben utolsó ülésszakán elhangzott csodálatos homíliáját, melynek prófétai
szelleme ma is meghatottságot vált ki. A mai Európára ismerhetünk abban a jellemzésben,
amelyet VI. Pál a zsinat időszakának kulturális környezetéről festett, a szekularizmus,
a laicizmus és irracionalizmus megnyilvánulásaival. Bár el kell ismernünk, hogy ez
a negatív tendencia továbbra is terjed Európában, azt is meg kell állapítanunk, hogy
a zsinat jótékony hatása megőrizte az emberiséget és magát az egyházat is az ezredvég
válságától, amely jóval súlyosabb lehetett volna. Most rajtunk is áll, hogy elfogadjuk
és előre vigyük a zsinati örökséget, hogy ne veszítsük el azt az irányvonalat, amelyet
az Úr jelölt ki egyháza számára. A püspöki karok elnökeinek közgyűlése még két
másik fontos témával foglalkozik: az egyik az evangelizálás Európában, valamint az
evangelizálás és a párbeszéd kérdése. Az utóbbi évtizedekben egyre világosabbá vált,
hogy Európa számára is mindinkább létfontosságúvá válik az evangelizálás. A vasfüggöny
leomlásával megnövekedett a felelősségvállalás a kelet-európai népekkel szemben, amelyeket
súlyosan megjelölt a hosszú ateista rendszer, továbbá tudatosabbá vált az ökumenikus
elkötelezettség is, hogy az evangéliumi üzenet még nagyobb erővel felhangozhasson
Európában. A muzulmán jelenlét erősödésével a vallási pluralizmus is nagyobb szerepet
kapott. Ebben a helyzetben a keresztények felismerték, hogy az evangéliumot nem tarthatják
meg önmaguknak. A hithirdetés és a párbeszéd témáját érintve a Szentatya üzenete
VI. Pál és II. János Pál pápa értékes örökségére emlékeztet, akik rendkívüli módon
össze tudták egyeztetni a missziós lendületet a párbeszéd iránti nyitottsággal. XVI.
Benedek pápa most a XX. század e nagy tanúinak példája nyomán mindenkit arra biztat,
hogy félelem nélkül nézzenek szembe a jelen nagy lelkipásztori kihívásaival, legyenek
képesek arra, hogy meghallgassák az embereket személyes és társadalmi életük konkrét
helyzeteiben készséggel hirdessék a reménység evangéliumát. A Szentatya végül imáiról
biztosítja az Európai Püspökkari Konferenciák Tanácsa közgyűlésének résztvevőit, és
apostoli áldását adja rájuk.