Az Acta Apostolicae Sedis, a Szentszék hivatalos közlönyének hétfőn megjelent melléklete összefoglalja II. János Pál pápasága utolsó hónapjainak főbb mozzanatait, ez év január 31-től április másodikán bekövetkezett haláláig

Az április 17-i dátumot viselő köteten a cím alatt a Sedes Vacans – a pápa halála és az új pápa megválasztása közötti időszak, az üres apostoli szék címere látható, alatta a felirat: hivatalos jegyzet, commentarium officiale. A belső oldalon a latin nyelvű gyászjelentés olvasható: II. János Pál pápa, „Summus Pontifex”, április második napján, 21 óra 37 perckor elhunyt az Úrban – él Krisztusban.
A jegyzet részletesen beszámol a Szentatya első, illetve második kórházi kezeléséről, idézve a Pápa egészségi állapotára utaló szentszéki hivatalos közleményeket. Március 31-én, csütörtökön következett be a fordulat a műtét utáni lábadozás lassú folyamatában. A Szentatya nem sokkal délelőtt 11 óra után magánkápolnájában szentmisét mutatott be, amikor láza hirtelen 39 fok fölé emelkedett fertőzés következtében. Azonnal megfelelő gyógykezelésben részesítették, tiszteletben tartva a Szentatyának azt a kívánságát, hogy lakosztályában maradhasson. Késő délután ágya mellett mutattak be szentmisét, amelyen a Pápa mozdulataival is részt vett a konszekráció pillanatában. Marian Jaworski bíboros, latin szertartású lvovi érsek feladta a Szentatyának a betegek szentségét, majd a Pápa 19 óra 17 perckor megáldozott. Ezt követően még elmélkedésben és imában vett részt.
Április 1-én reggel 6 órakor II. János Pál pápa szentmisét mutatott be, majd negyed nyolckor felolvasták számára a Keresztúti ájtatosságot, amelyet figyelmesen végighallgatott és minden stációnál keresztet vetett.
Ezt követően kérésére felolvasták a napközi imaórák közül a tertiát, illetve szentírási részleteket hallgatott meg.
Ezen a napon egészségi állapota egyre súlyosabbá vált, különösen szívműködését és légzését illetően. A Pápa, szemmel láthatólag csatlakozott a körülötte lévők szüntelen imájához.
Április másodikán, szombaton, a Szentatya jelenlétében mutattak be szentmisét. Ekkor már nem volt mindig öntudatánál. Késő délelőtt fogadta utoljára Angelo Sodano bíboros államtitkárt. Láza hirtelen ismét magasra szökött. Délután fél négy tájban elhaló hangon, lengyelül suttogta: „Hagyjátok, hogy visszatérjek az Atya Házába”. Nem sokkal 19 óra előtt kómába esett. A monitor jelezte az életműködés folyamatos megszűnését. Lengyel hagyomány szerint egy kicsiny gyertya lángja világította meg a szoba félhomályát, amelyben a Pápa élete lassan kihunyt.
20 órakor a haldokló Pápa ágya mellett megkezdődött az Isteni Irgalmasság Ünnepe szentmiséjének bemutatása. A szertartást Stanisław Dziwisz érsek mutatta be, koncelebráltak Marian Jaworski bíboros, Stanisław Ryłko érsek és Mieczysław Mokrzycki prelátus. Lengyel egyházi népénekek kísérték a szertartást, amelynek hangjai elvegyültek a Szent Péter téren összegyűlt hívek, főleg fiatalok sokaságának imáival.
21 óra 37 perckor II. János Pál elszenderült az Úrban. Halálát kezelőorvosa, Renato Buzzonetti állapította meg, többek között a vatikáni normáknak megfelelően, 20 percig tartó elektrokardiogram vizsgálat révén.
Azonnal a szeretett Pápa halotti ágyához siettek, hogy leróják kegyeletüket, Angelo Sodano bíboros államtitkár, Joseph Ratzinger bíboros, a bíborosi testület dékánja, Eduardo Martínez Somalo bíboros kamerlengo, valamint a Pápai Család több tagja.
A Szentszéki közlöny rendkívüli, áprilisi melléklete többek között tartalmazza a Pápa halálával kapcsolatos latin nyelvű hivatalos dokumentumokat, a Szentatya eredeti, lengyelül írt végrendeletét, a temetési szentmise latin nyelvű krónikáját, valamint Ratzinger bíboros olasz nyelvű homíliáját, francia nyelven sorolja fel a temetési gyászszertartáson részt vett egyházi és állami hivatalos delegációk tagjainak, valamint a nemzetközi szervezetek képviselőinek nevét. A 220 oldalas kötet nagy részét – mintegy 150 oldalt –azok a részvét táviratok foglalják el, amelyeket a világ vallási és politikai vezetői intéztek különböző nyelveken a Szentszékhez II. János Pál pápa halála alkalmából. Magyarország címszó alatt találjuk Mádl Ferenc köztársasági elnök, Szili Katalin Házelnök, valamint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök részvétnyilvánítását.
Mádl Ferenc többek között emlékeztetett rá, hogy II. János Pál megtapasztalta a második világháború és a kommunista diktatúra elnyomásának szörnyűségeit. Péter utódaként történelmi szerepet töltött be a kommunista diktatúra bukásában. A Tízparancsolat és az Evangélium, az emberi jogok, a tolerancia hirdetésével erőt és reményt adott az elnyomott embereknek. II. János Pál rávilágított a fogyasztói társadalom visszaéléseire is. Minden földrészre kiterjedő apostoli utazásai során szüntelenül hangsúlyozta a társadalmi szolidaritás, az egyház isteni küldetése és az emberi méltóság fontosságát. Mádl Ferenc felidézte a Pápa Magyarországon tett két látogatását, hirdetve, hogy „a béke neve igazságosság, szolidaritás és szeretet”.
Szili Katalin házelnök azt emelte ki, hogy II. János Pál a demokrácia és a szabadság rendíthetetlen harcosa volt, míg Gyurcsány Ferenc szerint II. János Pál pápa halálával a XX. Század utolsó évtizedeinek legmeghatározóbb személyisége hagyott itt bennünket, aki támogatta a Közép-Kelet-Európában végbement demokratikus átalakulási folyamatokat. Erkölcsi tanításával nevelte a fiatalokat, támogatta a vallások és kultúrák közötti párbeszédet. Az a szerep, amelyet úgyis, mint humanista államférfi és mint átmeneti korunk problémáira érzékeny vallási vezető, játszott, példát jelent az egész emberiség számára. Magyarországon tett két látogatása a magyar nép számára felejthetetlen pillanatokat jelentettek, amelyeket szívünkben őrzünk, csakúgy, mint azt a támogatást és szolidaritást, amelyet, mint lengyel Pápa, irántunk tanúsított.