Isten előtt nagy felelősség terhel bennünket vallási vezetőket, a tanításért, amelyet adunk és a döntésekért, amelyeket hozunk - mondta XVI. Benedek pápa az izraeli főrabbikhoz intézett beszédében

XVI. Benedek pápa csütörtökön délelőtt kihallgatáson fogadott a castel gandolfói pápai palotában két izraeli főrabbit, nevezetesen Shlomo Moshe Amart és Yona Meztgert. Shlomo Moshe Amar a szefárd, míg Yona Meztger az askenázi közösség főrabbija. A Pápa és az izraeli forabbik találkozására a Nostra Aetate zsinati nyilatkozat közzétételének 40. évfordulója adott alkalmat. Az említett zsinati dokumentumot, amely a katolikus egyház és a nemkeresztény vallások viszonyával foglalkozik 1965. október 25-én hirdette ki ünnepélyesen VI. Pál pápa. E rövid nyilatkozat negyedik pontja foglalkozik az izraelita vallással. Az okmány közzététele történelmi pillanatot jelentett, ez volt ugyanis az elso eset az egyház történetében, hogy a zsinat a nemkeresztény vallások kérdésében ünnepélyes tanítást adjon.
XVI. Benedek pápa az izraeli forabbikhoz a következo beszédet intézte:
A Pápa oszinte szívvel köszöntötte az izraeli forabbikat és örömét fejezte ki azért, hogy ezzel a
látogatásukkal hangsúlyozni akarták a II. Vatikáni Zsinat Nostra Aetate k. nyilatkozatból származó pozitív eredményeket, a dokumentum közzétételének negyvenedik évfordulója alkalmából. A Pápa ebben a látogatásban további elorelépést lát a katolikusok és zsidók közötti vallási kapcsolatok elmélyítésének folyamatában, amely új ösztönzést és eroforrást kapott a Nostra Aetate nyilatkozatból és a dokumentum alapelveibol és szellemébol eredo párbeszéd és együttmuködés számos formájából. Az Egyház továbbra is mindent megtesz azért, hogy megvalósítsa az új korszakot jelento zsinat szellemét és a kölcsönös jobb megértést, tiszteletet és az egymás közötti szolidaritást.
A Nostra Aetate mérföldkonek tekintheto a keresztények és a zsidó nép megbékélésének útján. A dokumentum világosan leszögezi, hogy „a zsidók az atyák miatt nagyon kedvesek Istennek, aki nem bánja meg ajándékait és hívását”. Idézte a Pápa a Nostra Aetate nyilatkozat szavait, majd ezt mondta: „Ma folytatnunk kell az utak keresését e felelosségnek a beteljesítéséhez, amirol a kölni zsinagógában tett látogatásom alkalmával beszéltem: „hogy át kell adni a fiataloknak a remény lámpását, melyet az Isten adott a zsidóknak és a keresztényeknek egyaránt, azért, hogy gonosz eroi soha többé ne jussanak hatalomra és a jövo nemzedékek Isten segítségével képesek legyenek egy igazságosabb és békésebb világot építeni, amelyben az embereknek azonos jogaik vannak és ahol egyenloképpen otthon érezhetik magukat.”
A világ tekintete mindig a Szentföld felé fordul, azon Föld felé, amelyet zsidók, keresztények és muzulmánok egyaránt szentnek tartanak. Sajnos figyelmünk túl gyakran az eroszak és a terror cselekedeteire irányul, melyek végtelen szomorúság forrása minden ott élo ember számára. Nekünk továbbra is hangsúlyoznunk kell azt, hogy a vallások és a béke együtt haladnak, mert a vallás és annak gyakorlatát nem lehet elválasztani Isten minden emberben jelen lévo képmásának védelmétol.
Ez alkalommal gondolataim a szentföldi keresztény közösségek felé is fordulnak, amelyek ott a kereszténység hajnalától kezdve élo jelenlétet és tanúbizonyságot alkotnak a történelem viharain keresztül a mai napig. Ma ezek a testvéreink a hitben új és növekvo kihívásokkal találják szemben magukat. Míg nagy örömmel tölt el bennünket az, hogy a Szentszék és Izrael állam közötti diplomáciai kapcsolatok az együttmuködés eros és stabil formáihoz vezettek, továbbra is nagyon várjuk az alapveto egyezmény megvalósítását a még nyitott kérdésekben.
A Szentatya beszédét ez szavakkal zárta: „Keves forabbik, Isten elott nagy felelosség terhel bennünket vallási vezetoket a tanításért amelyet adunk és a döntésekért, amelyeket hozunk. Isten adjon nekünk erot, hogy szolgáljuk az emberi élet szentségének és minden ember méltósága védelmének nagy ügyét, hogy az igazság és a béke uralkodjék a világban.”